3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
Kedves Téglásiné! Jól tűri a száraz levegőt, huzatot, a vízmentes időszakokat, ragyogó napsütést. Télen azonban elpusztul, ha huzamosabb ideig túlöntözik. A baj megelőzéseképp neveljük inkább égetett agyagcserépben, ami felszívja és elpárologtatja a felesleges vizet. Szélesebb, laposabb tálba ültessük, amelyet néhány év alatt benő. 60-80 cm magasságot ér el. B típusú virágföldet kíván. Az alacsony hőmérséklet, a hideg vizes öntözés, a tavaszi erős napsütés a levelek kifakulását, elvizenyősödését, és elhalását, valamint gyökérpusztulást okoznak. Ha a növény töve elrothad, és tőből kidől, a növény megfázott, a tünet magas páratartalmú helyen, túlöntözéskor, nagy hőingadozás esetében lép fel. A túlöntözés levélfoltosodást is okozhat. Hasonló tünetek jelentkezhetnek fényhiány esetén is.
Kedves Érdeklődő, sok ilyen van: rebarbara, a torma, póréhagyma, sóska, bimbóskel, kelkáposzta és a petrezselyem, saláta, hagyma.
Kedves Érdekéődő! Úgy olvasom itt több probléma is van: Az egyenletes fejlődés érdekében a legjobb a sárkányfa számára a félárnyékos hely, ahol a növényt közvetlen napfény csak a nap leghidegebb óráiban éri. Szerintem egyszerűen túlöntözi, de nincs kép, az segítene. A talajt tartsuk nyirkosan, de kerüljük a túlzott öntözést is, mindig hagyjuk a földjét száradni pár napig két öntözés között. Túlöntözéskor könnyen megindulhat a gyökérrothadás. A téli hónapokban kevesebbet öntözzük, főként, ha a hőmérséklet nagyon alacsony. A sárkányfa kedveli a párás levegőt. Helyezzük cserepét agyaggolyókkal teli tálcára. Rendszeresen permetezzük vízzel, ügyelve, hogy a levelei megszáradjanak, mielőtt közvetlen napfény éri őket. Érzékeny a takácsatkára és az üvegházi molytetűre. Fény hiányában és hűvös száraz helyen a levelek csúcsa elszárad. Ha a sárkányfa túl kevés fényt kap csökkenhet a levelek színének intenzitása.A hirtelen levélhullás a szárazságnak a vízhiánynak vagy a nedvességhiánynak köszönhető.
Tisztelt Kérdező! A rendelkezésre álló korlátozott képi információ alapján a növény nagy valószínűséggel a rubus arcticus fajhoz tartozik, termése ehető. Ahogy korábban írtam, a növény virágáról, vagy érett terméséről készített kép biztosabb behatárolásra adna lehetőséget, ezért ha a későbbiek folyamán tud ilyet küldeni, szívesen pontosítanám a meghatározást.Tisztelettel: Mezős Balázs
Kedves Érdeklődő! Jó lett volna egy kép a karácsonyi kaktuszról, így nehéz. Annyi biztos, hogy a nyugalmi időszak elmúltával (bimbók megjelenésekor) öntözni kell bőven. Ha a csapvíz kemény, akkor használjunk esővizet. Két öntözés között hagyjuk a talaját kissé kiszáradni.Valamint nem elég öntzni, magas páratartalomra van szüksége, ezért gyakran permetezzük a leveleket, a cserepet pedig állítsuk nedves kavicsrétegre. A diffenbachia nedve, amely a szárban és levélben van, valóban mérgező, szembe és szájba kerülve gyulladást okozhat. Ezért terjedt el róla a hír nem alaptalanul, de ha a gyermeket megtanítjuk arra hogy csak azt a zöldet egye meg amit mi adunk, akkor talán nem kell kidobni szép növényünket. Mindenesetre ha daraboljuk a diffenbachiát érdemes azt kesztyűben végezni