3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
A betegséget úgy hívják, hogy a kajszi sztigminás betegsége. A gyümölcsön 1-2 mm átmérőjű lilás-piros foltok jelennek meg, amelyek idővel elparásodnak. <p>A fertőzési források a beteg levelek és vesszők, ahol a gomba áttelel. A gomba számára a hűvös tavaszi időjárás a kedvező, ilyenkor mindenképpen számítanunk kell megjelenésére. <p>Metszés során távolítsuk el a beteg vesszőrészeket (kb. 1 cm hosszú ovális, lila udvarú foltok a vesszőkön). Védekezni ellene az elengedhetetlen lemosó permetezésen túl, a virágzás előtt és után végzett kaptán, folpet vagy difenokonazol hatóanyagú szerekkel javasolt.
A mexikói származású madársóskát (Oxalis deppei) négylevelű lóherére emlékeztető levelei miatt valóban szerencse jelképének tartják. <p>A mi teleinket nem vészeli át, ezérz ősszel gumóját ki kell szedni a földből és száraz, hűvös helyen át kell telelteni. Tavasszal a fagyok elmúltával cserépbe vagy még inkább kertünk félárnyékos, nedves részébe ki kell ültetni. Sarjgumókról szaporítható. Szereti a bőséges öntözést, a virágzása alatt pedig a heti tápoldatozást.
Az ön kertjében előforduló bogár a Polyphylla fullo - csapó vagy kalló cserebogár. A legnagyobb termetű cserebogár fajunk, ennek ellenére messze nem olyan veszélyes mint májusi rokona. <p>Védekezni csak homokos területen ajánlott frissen telepített szőlőkben és gyümölcsösökben, ahol 4 évig feljődő lárvája komoly gondokat okozhat rágásával. <p>A kifejlett bogarat barna alapon fehér márványos rajzolat borítja amely finom pikkelyszőrökből alakul ki. Potrohvégét a szárnyfedőhöz dörzsölve cirpel. Imágója június-júliusban 3-4 héten át rajzik, késő délután repül, fák és bokrok lombját rágja. Komoly problémát rágcsálása nem okoz, embert pedig nem harap. <p>Személy szerint nagyon kedvelem e bogarat, bár igaza van abban, ha találkoznék vele magam is nagyon megijednék tőle.
Valószínű hogy a menyéthez hasonló nyest osont be önökhöz. A nyest káros és vérengző. Nemcsak éhségből pusztít, hanem azért is, hogy meleg vérüket kiszivhassa. Éles karmaivel mindenhova fölmászik, nyulánk testével pedig a legkisebb hasadékon is keresztül tud jutni, Többnyire éjjel jár zsákmánya után. Elriasztásukra petróleumba vagy kátrányba áztatott rongyok elhelyezése lehet nem túl tiszta megoldás. Nyugaton már gyártanak nyest elleni aeroszolt is.
A cikász vagy szágópálma (Cycas revoluta) lassú fejlődésű növényfaj, viszont meleg, napfényes helyen új leveleket fejleszt, melyek természetes módon nagyobbak, mint az előzőek. Nagyon idős példányoknál ez akár az 1 m-t is elérheti. Friss hajtások megjelenésekor érdemes tápoldatozni növényünket. <p>Télen 12-15°C-on, mérséklet öntözéssel teleltessük.