3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
A Rosa rugosa - japán rózsa vagy ráncoslevelű rózsa az egyik legszebb vadrózsa, mert levelével, virágával és termésével egyaránt díszít, külön metszést nem igényel, ha nagyon elterpeszkedne kertünkben visszametszhetjük. persze mint minden cserjének néhány évente jót tesz egy kis fiatalító metszés.
A fotón egy szépen kifejlődött körterozsda kórképe látható. Azokban a kertekben fordul elő, ahol különböző boróka (Juniperus sp.) fajok és a körte is megtalálható (a képen is nem díszalma, hanem egy körte faj látható). A gombának ugyanis mindkét gazdanövényre szüksége van fejlődése során. A gomba a boróka vesszőiben telel át s tavasszal, csapadékos, szeles időben spórái átszállnak a körtére.<p> A védekezért lombhulláskor kell megkezdeni: a leveleket össze kell gyűjteni és a talaba forgatni. Tavasszal, lombfakadástól kezdve rozsdabetegségek elleni permetszerekkel kell kezelni a fát.
A kép nagyon jól sikerült, s tényleg fenevadaknak tünteti fel az egyszerű (de valóban méretes) levéltetvek egy faját. Jól látható középen a rügyecske, amivel egy méretűek a tetvek. Így már nem is olyan nagyok. Tehát a fát mindenképp tartsák meg. Védekezni a szokásos tetvek elleni szerrel lehetséges, vagy ha megvárják a telet, a fagy is elintézi a dolgot a vegyszerek helyett. Legközelebb majd tavasszal kell figyelni a fára, hogy esetleg újra megjelennek-e a fenevadak.
A képen valóban egy hársfa levele látható. Magyarországon 4 hársfa faj és számos nemesített változata él. Ez alapján a kép alapján nehezen lehetne biztosat mondani a pontos fajról. Ha ezüst hársról (Tilia tomentosa) van szó, akkor a levél fonáka molyhos kell hogy legyen. Ha nem igazán molyhos, hanem csak az érzugokban szakállas, akkor nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) lehet.
A növényt tölcsérjázminnak vagy meténggyökérnek hívják, latinul a helyes neve Mandevilla. <p>Trópusokról származó kúszócserje, nyáron a balkonon tartható, sok locsolást és rendszeres tápanyagutánpótlást igényel, csak ebben az esetben hozza akár 1 m hosszú virágos hajtásait. Télen 15-18°C-on teleltethető világos helyen, kevesebb öntözéssel. <p>Szaporítása tavasszal, a fiatal zöld hajtások dugványozásával lehetséges.