3546. Czeglédi Csaba - Műzöld
Előrebocsátom minden kedves olvasónak, hogy ez nem egy klasszikus szépirodalmi mű, nem egy izgalmas krimi, nem egy szívfacsaróan romantikus történet, és még csak nem is egy modern fantasy.
Előrebocsátom minden kedves olvasónak, hogy ez nem egy klasszikus szépirodalmi mű, nem egy izgalmas krimi, nem egy szívfacsaróan romantikus történet, és még csak nem is egy modern fantasy.
Az edényben nevelt növények fejlődéséhez megfelelő ültetőközeg szükséges. Különböző növényekhez különböző közegek felelnek meg. Ha steril, gyomnövénymentes ültetőközeget használunk, a növénygondozás során értékes időt spórolhatunk meg.
A medencék vizének fertőtlenítésére legtöbben a klórt ajánlják. De miért is? A következőkben szeretnénk bemutatni néhány alternatív módot is!
A hagymás és a gumós növényeket vegetatív, ill. generatív úton is szaporíthatjuk. Utóbbin a magvetést értjük, aminek azonban a nemesített, kertészeti változatoknál viszonylag kicsi a jelentősége, csak néhány fajnál használható módszer.
Hozzávalók: 1 kis pohár szőlőlé, 1 kis pohár víz, 1 evőkanál cukor, 8-10 szem muskotályszőlő, 8-10 szem mazsola, 1 citromkarika.
Az Ön által felvázolt megoldásnál talán egyszerűbb, ha a talaj lúgosságát savanyú kémhatású talajjavító anyagok bekeverésével csökkenti pl. savanyú kémhatású műtrágyákkal, tőzeggel, homokkal.<p>Az is egy megoldás lehet, ha a talajt kitermeli a növények helyén és a gödröket savanyú kémhatású anyaggal, pl. osli tőzeggel tölti fel. Ez azonban csak addig hatásos, amíg a gyökerek el nem érik az eredeti talajt.<p> Én azt javaslom, hogy mégis inkább válasszon mészkedvelő növényeket pl. fügét, rózsát, mandulát.
A csirketelepről származó ürülék és a fák betegsége között elvileg lehet összefüggés. A vizeletben található K- és H-ionok kiszoríthatják a talajból a Mg-ionokat, ami által a növények mutathatnak Mg-hiányos tüneteket. <p>A Mg a klorofill egyik alkotórésze, a fotoszintézis folyamatában nélkülözhetetlen. Az Ön által leírt tüneteket is okozhatja a Mg-hiány: a gyümölcsök aprók, gyenge minőségűek, s idő előtt lehullnak. A Mg-hiánytünet kezdete azonban az, hogy a hosszú vegetatív hajtások idősebb, alsó levelein az erek közötti levélrészek halvány sárgák lesznek, az erek melletti szövetrészek viszont zöldek maradnak. Erős hiány esetén a leveleken a foltok összeolvadnak, a levelek besodródnak, lehullanak. Magnézium-hiányra az alma érzékeny. Ha ezeket a tüneteket tapasztalta, akkor talán ezzel lehet a gond. <p>Mindenképpen javaslom a talajtani és a növények levél analitikai vizsgálatát. Csak az eredmények ismeretében lehet bármilyen következtetést levonni.
Az articsóka középkötött, jó vízgazdálkodású talajt szeret. Tápanyagigényes. Tőosztással és magvetéssel szaporítják. Ápolásában nagy hangsúlyt kell fektetni a gyomirtásra és a talajtakarásra, hogy talaja mindig kellően nedves legyen. Hidegtűrő, de a kemény fagyokat nem bírja, ezért földdel és szalmával takarjuk be télen a töveket. Betakarítani akkor lehet, ha a belső, ún. "szívlevelek" már húsosak, s még nem nyílt szét a bimbó. Az articsóka termesztéséről többet is megtudhat az alábbi cikkből.
Annak, hogy rózsája levelei sárgultak több oka is lehet pl. gombás betegség. <br>A rózsatövek alá 8-10 cm vastagon terítse szét a mulcsanyagot, tavasszal a metszés után. Az érett istállótrágya egy ideális mulcsanyaga a rózsának, mivel azonkívül, hogy tápanyagforrást jelent számára, a talaj hőmérsékletének és nedvességének megőrzésében is hatásos.
Igen, vissza kell vágni. Amikor a tavaszi fagyok elmúltak leszedheti a téli takarást, majd vágja vissza az előző évi hajtásait!