3546. Czeglédi Csaba - Műzöld
Előrebocsátom minden kedves olvasónak, hogy ez nem egy klasszikus szépirodalmi mű, nem egy izgalmas krimi, nem egy szívfacsaróan romantikus történet, és még csak nem is egy modern fantasy.
Előrebocsátom minden kedves olvasónak, hogy ez nem egy klasszikus szépirodalmi mű, nem egy izgalmas krimi, nem egy szívfacsaróan romantikus történet, és még csak nem is egy modern fantasy.
Az edényben nevelt növények fejlődéséhez megfelelő ültetőközeg szükséges. Különböző növényekhez különböző közegek felelnek meg. Ha steril, gyomnövénymentes ültetőközeget használunk, a növénygondozás során értékes időt spórolhatunk meg.
A medencék vizének fertőtlenítésére legtöbben a klórt ajánlják. De miért is? A következőkben szeretnénk bemutatni néhány alternatív módot is!
A hagymás és a gumós növényeket vegetatív, ill. generatív úton is szaporíthatjuk. Utóbbin a magvetést értjük, aminek azonban a nemesített, kertészeti változatoknál viszonylag kicsi a jelentősége, csak néhány fajnál használható módszer.
Hozzávalók: 1 kis pohár szőlőlé, 1 kis pohár víz, 1 evőkanál cukor, 8-10 szem muskotályszőlő, 8-10 szem mazsola, 1 citromkarika.
Az utóbbi évek felfedezettje a díszkáposzta, amelytől először magam is idegenkedtem, de mára megváltozott a véleményem róla, szerintem nagyon vicces növény és jól bírja a téli fagyokat is.
Az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben termeszthető faj a sokvirágú jázmin, a következő két cikkből minden kiderül róla!
A viszvirágnak (Hoya sp.) valóban nagyon erős illata lehet, amit főleg éjszaka lehet érezni. A virág illata nem mérgező, kisgyerek is aludhat vele egy szobában, persze ez nem vonatkozik arra, hogy a szép virágok meg is ehetők, az okozhat mérgezési tüneteket.
A hibiszkuszt valószínű, hogy az üvegházi molytetű vagy köznapi nevén a liszteske támadta meg. Az állat kizárólag a levél fonákán található meg, ott szívogatja a növény nedveit. Erős fertőzés esetén molytetvek elleni (pl. piretrin hatóanyagú)készítménnyel lehet védekezni.<p>Egyéb megelőzési ötlet és gyógymód a liszteske ellen, a mellékelt cikkben olvasható.
Magyarország nagy részén a meszes talaj a jellemző, inkább csak Nyugat-Magyarországon fordul elő savanyú talaj, ami az áfonya termesztéséhez is szükséges. Ahhoz, hogy pontosabb leírást kapjunk, mindenképp talajvizsgálatot kell végezni, amelyet a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások végzik.