3636. Kertünk hasznos barátai a cinegék
Télen az itt maradó, áttelelő és az időközben északabbról hozzánk érkező madárvendégekkel találkozunk. Kétségkívül a leggyakoribb téli madaraink a cinkék.
Télen az itt maradó, áttelelő és az időközben északabbról hozzánk érkező madárvendégekkel találkozunk. Kétségkívül a leggyakoribb téli madaraink a cinkék.
Hozzávalók: 500 g liszt, 250 g margarin, 1 tojás, 6 evőkanál cukor, + cukor az almához ízlés szerint, 1 evőkanál ecet, 1 késhegynyi só, ½ kiskanál sütőpor, 200 ml tejföl, 1 kg alma, 1 evőkanál búzadara, porcukor a díszitéshez.
Szinte kizárt, hogy az udvarunkban vagy kertünkben felfüggesztett madáretetőnket olykor meg ne látogassák más állatok is. A következőkben olyan madáretetőket mutatunk meg, amelyek mókus-betörések áldozatai lettek!
Ha a málnához hasonlatos növényen teremne a többi gyümölcs is, nem okozna fejfájást a sokféle metszési módozat elsajátítása. A málna esetében nincs semmi ördöngösség, csak nyisszantani kell, persze azt azért nem árt tudni, mit és mikor. Pontosabban fel kell ismerni az elsőéves és a letermett hajtások közötti különbséget.
A tápoldatozáshoz, azaz a növények egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok pótlására, nagyon sokféle termék közül választhatunk, amelyek még a speciális igényű növényeknek is alkalmasak. Különféle tápoldatok léteznek a virágos és a levéldísznövényeknek.
Szép kis növényke! Valószínűleg párahiány miatt száradnak a levélcsúcsok. Nem kell többször locsolni, hanem naponta egy-kétszer állott vízzel permetezze a leveleket.
Igen, kiteheti.
A tuják levele megperzselődött. De helyre fog jönni, locsolni és tápoldatozni kell. A nagyon megégett, sérült részt nyugodtan vágják le.
A murvafürtöt dugványgyökereztetéssel lehet szaporítani. Erre a tavasz a legmegfelelőbb időszak, amikor a levágott félfás ágakat tőzeggel kevert homokba tűzzük, és átlátszó fóliával vagy üveglappal takarjuk. A nyár végén lemetszett, arasznyi méretű, fás ágak is jól gyökeresednek. Fűtött télikert talajába csak akkor érdemes kiültetni, ha elegendő hely áll rendelkezésre, mert egy szezon alatt több méteres bokorrengeteggé fejlődik, minden más növényt elnyomva. Neveljük inkább dézsában vagy nagyobb cserépben, amelyet télen világos ablak elé, 5-15 fok közötti hőmérsékletű helyiségbe teszünk. Ekkor már csak nagyon megfontoltan öntözzük. Napos, szélvédett helyen edénybe ültethető növény, télen 8-10 °C-os helyiségben átteleltethető. A huzatot nehezen viseli. Nyáron bőven, télen ritkábban locsoljuk, csak a kiszáradás ellen óvjuk. (Ha a murvafürt kevés virágot hoz, locsolóvíz megvonásával serkenthetjük ékesebb formára). 2-3 évenként ültessük át, általános virágföldbe, ilyenkor kíméletesen metsszük is vissza. Idősebb növényeket kössük támasztékhoz. Lehetőleg lágy vízzel locsoljuk, és hetente tápoldatozzuk. Szaporítható fejdugványozással, de elég nehezen gyökeresedik.
A hőségben nehezen viselik a vízhiányt és a száraz talajt. Meghálálják a napi frissítő öntözést és a levelek lemosását is. A nyáron is cserépben tartott pálmákat állítsuk kéthetente vízzel telt nagy edénybe, így a földjük vízzel telítődik. Zuhanyozhatjuk is őket. Télen más a helyzet, ritkábban kell öntözni, és hűvösebb helyen kell tartani (8-15 °C). Ha erre nincs mód, a nyári tartásmódot folytassuk. A szobában télen világos vagy félárnyékos helyen tartsuk, különben a napsugarak levélperzselést okozhatnak. A káliumhiány a homokos talajon nevelt pálmáknál gyakori, és ritkábban fordul elő konténeres nevelésnél. A legelterjedtebb az összes hiánybetegség közül. A kálium műtrágyák rendszeres használatával meg lehet akadályozni a tüneteket. A homokos talajok esetében a szabályozott leadású készítmények jóval hatékonyabbak, mint a vízben oldható káliumforrások. A kálium műtrágyák használata esetén korrigálni szükséges a magnéziumszintet is, amely a pálmaféléknél általánosságban 3:1 arányú K:Mg szintet jelent.