3691. Lándzsadísz (Ctenanthe lubbersiana)
A lándzsadísz (Ctenanthe lubbersiana) a nyílgyökérfélék (Marantaceae) családjába tartozó évelő szobanövény. Fényigénye miatt gyakran helyezik a növényt ablakok közelébe.
A lándzsadísz (Ctenanthe lubbersiana) a nyílgyökérfélék (Marantaceae) családjába tartozó évelő szobanövény. Fényigénye miatt gyakran helyezik a növényt ablakok közelébe.
Metszés nélkül a szőlő nyílegyenesen elkezdene fölfelé kúszni, egészen addig, amíg van az útjában legyőzhető, körbefonható akadály. Tehát a házunk homlokzatának szorgalmas behálózása helyett kizárólag a főhajtását növesztené tovább és tovább a magasba, egészen addig, amíg vízszintes támaszt nem talál.
Annyira sokfélék a szőlőművelési rendszerek, ill. tőkeformák hogy a hobbikertészek sokszor túl zavarosnak tartják, és elborzadnak a gondolattól, hogy metszőollót kell fogniuk. Sokan ezért hagyják elvadulni a tőkékét, de legalábbis rábízzák a növényre, hogy magától nőjön.
A közösségeket látogató emberek gyakran szenvednek felső légutakat érintő betegségektől, amelyeknek az egyik tünete a torok gyulladásos elváltozása. Szövődménymentes esetekben pár nap alatt megszűnik a panasz, de a gyorsabb gyógyulást elősegítheti néhány egyszerű házi praktika is.
A fejes saláták között két csoportot különböztetünk meg: az úgynevezett zöldsalátákat és a jégsalátákat. Az elnevezések országonként változók, de mindig a növény valamely jellemző tulajdonságát tükrözik.
Sajnos az új admin felületre való átállás miatt eltűntek a képek az adatlapról. Kérem, ha lehet, küldje el újra és azonnal válaszolunk a problémára!
A fiatal növényeket visszavágással dúsabb növekedésre és virágzásra serkentjük. Nagyobb növényeknél elengedhetetlen a metszés, különben kinövik helyüket. Ha nyáron kinőtték teleltetőhelyüket, kénytelenek vagyunk ősszel is visszavágni, de metszésük optimális ideje kora tavasszal van. Metszés után a levágott hajtások dugványozásával szaporíthatjuk hibiszkuszainkat. Bármilyen körültekintően is gondozzuk növényünket, előfordul, hogy a levelek sárgulni kezdenek. Ezt a túl kevés és túl sok öntözés is okozhatja. Szabadban tartva nagyobb eső után vegyük ki az alátétet az edény alól, hogy a felesleges víz kifolyhasson. Ilyenkor a sárgulás oka a tápanyaghiány is lehet, hiszen a víz a tápanyagok egy részét is kimosta az ültetőközegből. A tápanyaghiány okozhatja a bimbók elrugását is. Télen, meleg szobában előfordul, hogy levéltetvek, takácsatkák támadják meg a hibiszkuszt. Gazdaboltokban segítenek szobában is használható rovarölő szer kiválasztásában, amelyek segítségével megszabadulhatunk a növényt gyengítő kártevőktől. A későbbiekre egy kis állapotfelmérő leírás: Szén-dioxid hiány — Kicsi levelek, lassú növekedés, durva, fehéres lerakódás a leveleken. Nitrogén hiány — Az öregebb levelek elsárgulnak, időnként vörösessé vállnak (ez a vörös pigment csak az igen erősen megvilágított medencékben látható). Foszfor hiány — A tünetek a nitrogén hiány tüneteire hasonlítanak. Lehullanak a levelek és az idősebb leveleken kisebb elhalt területek jelennek meg. Kálium hiány — Sárga pettyek az idősebb leveleken, a levelek csúcsa és szélei elfonnyadnak (elsőnek itt is az idősebb levelek). Kalcium hiány — A fiatal levelek széle gyakran sárga színű. Az újabb hajtások gyakran torzultak. Magnézium hiány — Sárgás pontok először az idősebb leveleken. Nagyon hasonló a vas hiány tüneteihez. Kén — Az új levelek sárgulnak, erősebb fényben vörösek. Vas hiány — Sárgás levelek, először az új hajtásokon. A levelek ridegek és átlátszóak lesznek mielőtt szétesnek. A vas hiányát a gyorsan növő növények mutatják ki legelőször. Mangán hiány — Sárga területek az erezet között, maga az ér zöld marad. Az erek közötti szövetek elhalnak, így hosszúkás lyukak keletkeznek a leveleken. Ez a tünet vas többlet esetén is megjelenik, ekkor akadályozva van a mangán felvétele. Réz hiány — A levelek hegye elhal és a szélek elfonnyadnak. A réz többlet számos növényt kipusztít, mint például a Vallisneria, Ludwigia, Sagittaria és más fajok. Cink hiány — Sárgás területek az erezet között, a levél szélein és csúcsán az idősebb leveleken. Bór hiány — Az új hajtások elhalnak. A növény oldalhajtásokat növeszt, de ezek is rövidesen elpusztulnak. Molibdén hiány — Sárgás foltok az erezet között, először az öregebb leveleken. Ezt a levél széle mentén barna területek követik. A növény nem virágzik.
Igen, le lehet vágni a megbarnult részt. Vízigénye a szokásos, öntözésére különösen az első évben kell figyelni. Árnyékba nem szabad ültetni. Napos helyet, legfeljebb félárnyékos helyet kíván. Tápanyag igénye a fenyőkével megegyezik, elsősorban nitrogén tartalmú műtrágyát igényel. Érdemes direkt fenyőféléknek gyártott műtrágyát vásárolni, melyet nem lehet túladagolni. Kártevője kevés van. A borókaszú vagy tujaszú ugyan károsítja, de az ellen nem lehet védekezni, és szerencsére a növény se pusztul el tőle. Betegsége ritkán jelentkezik. Gombaölő szeres permetezéssel évente kétszer-háromszor érdemes megelőző jelleggel permetezni.
A fácskát minden évben meg kell metszeni. A hajtásokat 4 levél felett csípjük vissza, hogy minél több elágazást kapjunk. Az esetleg kitörő, túl erős hajtásokat erőteljesebben metsszük vissza.
Sajnos az admin átállása miatt eltűnt a ép az adatlapról. lenne kedves újra elküldeni, és ígérem azonnal válaszolunk. Édenkertész