3811. Nyár végéig vethető a kínai kel
A kínai kel (Brassica rapa chinensis), mint ahogy neve is mutatja, Kelet-Ázsiából származik. A zöldségfélék között ez az egyik legfinomabb és legkönnyebben emészthető káposztaféle.
A kínai kel (Brassica rapa chinensis), mint ahogy neve is mutatja, Kelet-Ázsiából származik. A zöldségfélék között ez az egyik legfinomabb és legkönnyebben emészthető káposztaféle.
A május sokak számára az egyik legszebb hónap az évből. A természet ilyenkorra már zöldbe és virágba borult, és a fagyos időnek is (remélhetőleg) búcsút inthetünk. Lássuk, milyen tennivalók várnak ránk a veteményeskertünkben a májusi és júniusi hónapokban!
Az apró kertekben bevált módszer szerint elszórva telepítenek az ágyások közé egy-egy fűszernövényt. Ez nemcsak az öngyógyító kert szepontjából előnyos, de így sokkal jobban érvényesül az egyes növények díszértéke is.
Májusban már túl vagyunk néhány fűnyíráson, és remélhetőleg a gyep megkapta a tavaszi alaptápanyagot. Egyre többet tartózkodunk a szabadban, kezdődik a gyep folyamatos igénybevételének időszaka. Ebben a hónapban ültethetjük be a virágágyásokat is.
A kézmosás nem vesz igénybe sok időt és energiát, mégis nagy segítségünkre lehet az akár hetekig is elhúzódó, sok kellemetlenséggel járó fertőző betegségek megelőzésében.
Meg kéne próbálni a tuja.hu-n: http://www.tuja.hu/
Ha kint van, a cserepet télire be kell vinni, vagy a gumókat ki kell szedni a földből, és bent teleltetni. Ha a lakásban van, nem kell kivenni a gumót a földből télire. A vérvirág gyökere a talaj szintje alatt van. Ezért a földjét mindig nedvesen kell tartani, rendszeresen tápoldattal és természetes trágyával kell gazdagítani. Rendszeres öntözés után hozza a legszebb virágot. A nyugalmi időszakban kevesebb öntözést igényel. A magokat egész addig a növényen lehet hagyni, amíg kicsit meg nem ráncosodnak; amikor megérnek, le lehet őket szedni. A húsos részt óvatosan kell lehámozni, vagy ledörzsölni a magokról. Ezután el lehet vetni a magokat jól átnedvesített virágföldbe. Ne temessük be teljesen a magokat, figyeljünk rá, hogy egy szintben legyenek a földdel. Tartsuk nedvesen a talajt, de ne öntözzük túl. A harmadik idény után virágot is fog hozni.
Üdvözlöm! A mosódió, a szappanfa termése (Sapindus mucorossi). Ez a növény Indiában őshonos. A héj tartalmazza a szaponint, aminek köszönheti a tisztító hatását. Legelőször meleg vízben kell áztatni 24 órán keresztül, termoszt ajánlok, hogy melegen maradjon a víz. A víz kb. 35-60 C-legyen! Egy mély cserepet kell venni a vetéshez. Jó minőségű virágföld kell, alacsony Nitrogén tartalommal, mert ez gátolja a csirázást! A magot takarjuk be lazán, a mag átmérő háromszorosának megfelelő földdel. A talaj legyen mindig enyhén nedves, sosem szabad, hogy kiszáradjon, mert a csíra elpusztul! A csírázás hosszú ideig tarthat kb. 1-4 hónap! Ne legyen türelmetlen! A mikor kikel a növény, akkor gyorsan el kezd nőni. Havonta 30-40 cm-t is nőhet. Ilyenkor nagyon fontos, hogy sok napfényt kapjon és a föld sose száradjon ki. A fának ezüstös kérge van és 50 m-re is megnőhet, de ez a természetes környezetben valószínű. Ha már kikel és megerősödik kiskorában, akkor nagyon szívós növény lesz, ami még a fagypont körüli hőmérsékletet is elviseli! A termesztésével kapcsolatban nincsenek tapasztalatok, nemrégen kezdték Európában szaporítani! A szaporításhoz sok sikert kívánok!
A termése. És csodálatos dolog, hogy ez megtörtént a növénnyel, jól érzi magát. Nincs velel teendő.
Kép nélkül nehéz az értékelés, de a két leggyakoribb betegség leírásával és kezelésével segíthetünk. A pikkelylevelű örökzöldek (tuják, hamisciprusok) legismertebb kártevője a tujafúró aranymoly (Argyresthia thuiella). Ez a kb. 0,5 cm nagyságú molylepke június-júliusban rajzik, a nőstények pedig tojásaikat a pikkelylevelek közé rakják le, általában közel a hajtáscsúcshoz. A kikelő, néhány mm-es hernyók július végétől berágják magukat a hajtások belsejébe, ahol ezt követően aknaszerű járatot készítenek, és áttelelnek. A következő évben késő tavasszal, nyár elején bebábozódnak, majd júniustól jelennek meg az új nemzedék lepkéi. A károsítás következtében a tuja, hamisciprus és boróka hajtásvégei elszáradnak, felületükön helyenként lyukak láthatók, belsejük pedig üreges, így ellenfényben áttetsző, és ürüklékszemcséket tartalmaz. Ezen tünetek alapján a kiszáradás, a tápanyaghiány és a fagy által okozott elváltozások jól elkülöníthetők a molylárvák kártételétől (képen). A védekezés legcélravezetőbb módja a sövényként ültetett növények rendszeres nyírása, illetve általánosságban a károsított vagy fertőzésgyanús, elszíneződő hajtások legkésőbb május közepéig történő eltávolítása és megsemmisítése. Vegyi védekezésre a nyár második felében kerülhet sor, lehetőleg akkor, amikor a tojásból kikelt lárvák még nem rágták be magukat a hajtások belsejébe. Indokolt esetben, kizárólag erős fertőzéskor permetezésre az Actara 25 WG mint szabadforgalmú készítmény, a II. forgalmi kategóriájú szerek közül pedig a Bi 58 EC, a Danadim Progress és a Mospilan 20 SP jöhetnek szóba. A kezeléseket június és július közepén érdemes végezni. A tujákat megfertőzheti még a didimaszcellás betegség kórokozója (Didymascella thujina). Kezdetben egy-egy pikkelylevél sárgulása figyelhető meg az alsó hajtásokon, majd fokozatosan hajtássárgulás jelentkezik, és apró, fekete, 1-2 mm-es, ovális termőtestek jelennek meg a leveleken. Ezeket a fertőzött hajtásokat legkésőbb májusig el kell távolítani, és meg kell semmisíteni. A kórokozó fellépésére elsősorban csapadékos években lehet számítani. Ilyenkor többször megismételt, gombaölő szeres permetezésre is szükség lehet az év folyamán.