Keresett kifejezés: “tv”

Cikkek (4066)

381. Ismerjük meg a hajósi borvidéket!

Beck Zoltánt 2008 tavaszán, Orbán-napon borlovaggá ütötték, kékfrankosát locsolóborrá választották. Hajóson ez különleges megtiszteltetés. Kikérdeztük.

Részletek

382. 6 szabály, amit jobb, ha betartunk a karácsonyi nagybevásárláskor

Már napokkal az ünnep előtt megkezdődik a készülődés, az ünnepi étkezés hozzávalóinak beszerzése. Adunk néhány jó tanácsot a bevásárláshoz.

Részletek

383. Karácsonyi maradék - így nem veszik semmi sem kárba

Nem jött el a vendég, túl sokat főztél az ünnepekre, vagy nem volt éhes a család? Pár tipp és ötlet, hogy mit is készíthetsz a megmaradt ünnepi finomságokból, alapanyagokból.

Részletek

384. Mi az a dioxin, és mi bajunk lehet tőle?

Milyen káros egészségi hatása van a dioxinnak? Mennyi dioxint lehet károsodás nélkül elviselni? Mit tegyek, ha a szennyezett termékből fogyasztottam? Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal válaszol.

Részletek

385. Süssünk szerencsesüteményt!

Szerencsesüti készítése nem európai hagyomány, de nagyon jó szórakozás. Feldobhatod vele az ünnepi vacsorát, vagy egy partit! Receptet és 90 jóslatot kínálunk.

Részletek

Édenkertész (944)

331. Többféle növényemet rózsa, paprika, és alma támadta meg valami féle betegség a paprika kókadt és a levelei sárgásak, a rózsa és az alma levelei pedig elszáradnak. Mi lehet a gond velük?

Vagy rózsarozsda, vagy levélfoltosság van a rózsán. Sajnos a képen nem látom a levelek fonákát, meg kellene néznie. Levélfoltosság Ha a rózsa levelein 1-2 centis barnásfekete foltok jelentkeznek, akkor csillagpenész irtogatja növényünket. A beteg levelek lehullanak, ami súlyos esetben - nyár végére - akár teljesen csupasz bokrokat is eredményezhet. A gombás leveleket forgassuk a talajba vagy égessük el. Ha kis szerencsénk van, akkor a lisztharmattal egy időben levélfoltosság is előfordul és így egyszerre védekezhetünk ellenük, csak némi rézszármazékot (cineb, mankoceb, kaptán) is kevernünk kell a permetlébe. Rozsda A rózsa zöld részeinek foltosodását okozhatja a rózsarozsda is. Az előzőtől azonban könnyen megkülönbözethető: a levél színén apró sárgás, később bebarnuló pöttyök jelentkeznek, s ha megnézzük a levél fonákját, ott a gomba narancsvörös párnácskáira bukkanunk. A felfedezés és a fajmeghatározás örömét valamelyest csökkentheti a tény, hogy a beteg levelektől itt is meg kell szabadulnunk, illetve vegyi támadást célszerű beiktatni. A levélfoltosság elleni szerek a rozsda ellen is védelmet nyújtanak. A paprikán is élősködő kétfoltos takácsatka a tápanyagokat szívja ki a sejtekből, ennek következtében a levelek sárgulnak, száradnak és lehullnak. A fonákon lévő finom szövedék és a levedlett lárvabőrök tömege utal a kártevő jelenlétére. Száraz, meleg időjárásban több nemzedékük alakul ki. Üvegházakban a termések torz növekedésével okoz jelentős károkat egy másik faj, a tetűatkákhoz tartozó széles atka (az atkák ellen az abamektin-, piridaben-ható- anyagok használhatók). A lisztharmat gombája a papri- ka leveleinek fonákján kezdetben szabálytalan, egyre nagyobbodó, később az erek által határolt, szegletes, gyakran összeolvadó, barna foltokat képez. A levelek fokozatosan lehullnak, a növény felkopaszodik. A miklobutanil vagy a penkonazol hatóanya- gú készítmények blokkolják a kórokozót. Az alternáriás szárazkorhadás fertőzésének tünetei a leveleken, levélnyélen világosszürke, elhalt foltok alakjában mutatkoznak meg. A termés csúcsi részén a foltok oválisak, világosbarnák, élesen elhatároltak, termésbe süppedők. Közepük kivilágosodik, rajtuk barnásfekete, bársonyos penészgyep jelenik meg. Későbbi stádiumban a termések rothadnak, illetve múmiaszerűen összeaszalódnak. A tünetek megjelenése előtt a mankoceb, illetve az iprodion hatóanyag javasolt. Az újhitűség nevű betegséget az uborka-mozaikvírus okozza. A növények szártagjai megrövidülnek. A levelek elkeskenyednek, felületük fénytelen, halványzöld vagy zöldessárga. A beteg tő sok virágot hoz, közülük azonban kevés kötődik.

Részletek

332. A padlizsánpalántáimon sok-sok apró vöröses színű bogár jelent meg. Mik lehetnek ezek?? Milyen kártevői lehetnek még?

Takácsatka fertőzés. A padlizsánnak számos károsítója ismert, de közülük csak néhány ellen szükséges feltétlenül védekezni. A Fusarium oxysporum f. sp. Melangenae és a Veerticillium dahliae elsősorban a talajban élő és onnan támadó kórokozók. Vetésváltással és vetőmagcsávázással védekezhetünk ellenük, de a fusariozissal szemben tápkockára, vagy talajra permetezve is lehet védekezni, pl. baktériumból gyártott készítménnyel. A növény föld feletti részein az alternáriás (Alternaria porri) foltosság szinte a leggyakrabban előforduló betegség. Polyram DF és Dithane M-45 szrekkel is leküzdhető. A botritiszes szürkerothadás (Botrytis cinerea) a virágok elpusztulásával okoz kárt, főleg magas páratartalom mellett. Védekezésre többek között a Sumilex 50 WP alkalmas. Több állati kártevője van, hajtatásban még a gubacs fonálféreg is gondot okozhat. Ellene a paradicsomnál, paprikánál szokásos fertőtlenítési eljárásokat alkalmazhatjuk. A föld feletti részeket károsító állati kártevők közül feltétlenül védekezni kell a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) és a takácsatkák ellen. Az utóbbi fajok közül leggyakrabban a Tetranychus urticae fordul elő. A padlizsán levele a burgonyabogár legkedveltebb eledele. Amíg a kártevő padlizsánlevelet talál, addig úgymond „békén hagyja” a burgonyát és a paradicsomot. Hobbikertekben csalogató növényként is alkalmazhatjuk: egy-egy padlizsántövön akár száz vagy több lárva és imágó is egybegyűl, és minimális mennyiségű permetlével elpusztíthatjuk e kártevősereget, mentve a burgonyát és a paradicsomot a permetezőszerektől. Védekezésre a Decis 2,5 EC, a Bancol 500 SC, vagy a Mospilan 3 EC szereket alkalmazhatjuk, biotermesztésben a Novodort. Nehezebb a védekezés a takácsatkák ellen, ezzel már a palántanevelés előtt és alatt is van munka. Jó módszer, ha a palántanevelés előtt lezárjuk a létesítményt és kénport égetünk el például a fűtőcsöveken. A termesztőház zugait permetezzük atkaölő szerekkel. Ismeretes, hogy az atkák elsősorban száraz körülmények között fertőznek erőteljesen. Fóliás és üvegházi termesztés esetén, ha a késő esti órákban a leveleket is „megcsapatjuk” vízzel, vagy párásító öntözést használunk, csökkenthetjük az atkafertőzést

Részletek

333.tványokat. Ezek közül a Sultána mag nélküli fehér szőlő azóta sem hozott virágot, s így termést sem. Mi lehet a gond?"> 2007. őszén vásároltam különféle szőlőoltványokat. Ezek közül a Sultána mag nélküli fehér szőlő azóta sem hozott virágot, s így termést sem. Mi lehet a gond?

Tápanyaghiány az oka. A szőlő terméshozama elsősorban a talaj tápanyagtartalmától és vízgazdálkodásától függ. A nitrogén a szőlő növekedésének és fejlődésének alapvető tápanyaga. Hiánya rövid , gyenge hajtásfejlődésben, apró sápadtzöld levelek megjelenésében mutatkozik. Rendszerint a fürtök sem fejlődnek ki, a bogyók kicsik maradnak. A foszfor a növényi anyagcsere folyamatban nélkülözhetetlen. Elősegíti a vessző és a termés jobb beérését, kedvezően befolyásolja a termőrügyek kialakulását. Hiánya a tőke teljes elgyengülésében, a levelek foltos károsodásában jelentkezik. A kálium legnagyobb szerepe a vessző és a termés minőségének alakulásában, a cukorképzésben van. Ugyanakkor fokozza a fagy- és a szárazságtűrést, csökkenti a betegségekre való hajlamot. Hiánya szembetűnően először a levelek szélének, majd a levél többi részének megbarnulásában jelentkezik. Különösen azokban az ültetvényekben kell a kálium utánpótlására odafigyelni, amelyeknél a telepítést megelőzően nem végeztünk feltöltő trágyázást

Részletek

334. Tavasszal elvetettem a boltban vásárolt "sóskamagot". Milyen fajta lehet?

Több válasz is lehetséges. Rossz magok voltak a csomagolásban, esetleg a csomagoláson fel volt tüntetve, milyen fajtájú sóska magot tartalmaz. Egy biztos: ártalmasnak semmiképp nem ártalmas, úgyhogy ha a minősége rosszabb is, mint az előzőé, fogyasztásra mindenképp alkalmas.

Részletek

335. Tavaly vásárolt magnóliámra rossz ránézni, mióta kiültettem a kertbe. Esetleg tápsóval át tudnám-e alakítani a talaj összetételét, vagy ha csak az segít, hogy ősszel újra át kell ültetnem, milyen minőségű földet használjak?

Jellemzően a magnólia fajok természetes élőhelyükön mélyrétegű, rendszeres vízellátású, savanyú talajon tenyésznek. A meszes talaj nem kimondottan alkalmas a nevelésükre, ezért a megfelelő kémhatást talajcserével, vagy a talaj savanyításával kell megoldani. Meszes talajba ültetve a levelek elsárgulnak, erősen meszes talajnál pedig a növény elpusztul. A savanyú talajt kedvelő növényekhez érdemes emelt ágyást készíteni, így sokáig meg lehet őrizni a talaj pH-ját. A kert stílusától függően a rönkből, vagy falazattal megemelt ágyást savanyú tözeggel, komposztált, apró fenyőkéreggel kevert kerti földdel lehet feltölteni. Igen munkaigényes feladat, és kimondottan egy növény részére túlzásnak tűnik megépíteni, de egy nagyobb ágyásba más savanyú talajt igénylő fajok is ültethetőek a japán juharoktól a rododendronokon át a páfrányokig. Használhatóak vegyszerek is a talaj pH megváltoztatására. Ilyen a ventillált kénpor, amelyet a talaj pH-tól, szerkezetétől és összetételétől függően 8-15 dkg/ nm mennyiségben kell kiszórni. Ökológiai szempontból gyakorlatilag ártalmatlan, de nagy mennyiségben kiömölve az anyag a környezetre veszélyes lehet. Használhatóak szulfát tartalmú műtrágyák is a talaj savanyítására, amelyek vízben oldva savasan hidrolizálnak. Természetesen a vegyszeres kezelést talajvizsgálatnak kell megelőznie a szerhasználat pontos mennyiségének meghatározásához. Ha javasolhatom, inkább a természetesebb megoldás mellett döntsön, és ha a növény még átültethető, inkább kerüljön a leírt módszer szerint a számára összeállított talajkeverékbe.

Részletek