3946. Régen a jégvirág nem hiányozhatott egy kertből sem, még a szárazságot is bírja
Ha egyszer bekerült a kertbe, később kiirtani se lehetett.
Ha egyszer bekerült a kertbe, később kiirtani se lehetett.
Jövőre meseszépek lesznek a virágágyásban. Mutatjuk a listát.
Ház- vagy lakásfelújításkor sok tényezővel számolnunk kell, ami megnöveli a felújítás költségeit, ráadásul a beépítendő termékek árai is jelentősen megterhelhetik a családi kasszát. Sokszor felmerül a kérdés a régi épületek felújításakor, hogy miként lehetne észszerű keretek között csökkenteni a költségeket úgy, hogy az ne menjen a felújítás minőségének a rovására.
Nincs annál bosszantóbb, amikor az alma két hét után megfonnyad vagy megrohad. Mutatjuk, hogyan áll sokáig az alma.
Bőrünket rengeteg dolog irritálhatja. Sajnos a környezeti hatások (UV-sugárzás, szennyező anyagok, kozmetikumok összetevői) mind negatív hatással lehetnek rá, és elváltozásokat eredményezhetnek. Ezek lehetnek jó- és rosszindulatúak is sajnos, ezért ha valami furcsaságot észlelünk a bőrfelületünkön, érdemes minél hamar szakemberhez fordulni tanácsért!
Gyümölcsfák szemzése lépésről-lépésre kezdőknek >> Gyümölcsfák szemzésének tavaszi munkálatai (képek lépésről-lépésre) >> Alanyok: Az alma alanyait növekedési erôsség szerint három csoportra oszthatjuk : az alanyok erôs, középerôs és gyenge (törpe) növekedésûek. Az erôs növekedésû alanyok használata extenzív, vagy félintenzív termesztési körülmények között indokolt. A jelenlegi almatermesztésbôl már kiszorultak, helyettük a 60-as évektôl a középerôs, a 80-as évek végétôl pedig nagyobb arányban a gyenge növekedésû alanyokat használjuk. Ezek közül a legelterjedtebbek az angliai East Mallingban szelektált ún. M sorozatú klónalanyok, melyek a következôk. ‘M 4’: Hazánkban az egyik legismertebb, középerôs növekedésû almaalany. Szaporítási aránya az utóbbi években jelentôsen csökkent. Támrendszert nem igényel. Közepesen télálló és szárazságtûrô. Nagy hátránya, hogy a gyümölcsösben sok gyökér- és tôsarjat fejleszt. A termôhely iránt nem igényes. A száraz homoktalajokon öntözés nélkül is hosszú ideig jó termôképességû fákat nevel. ‘MM 106’: Az anyatelepen erôsen nô, a ráoltott fajta növekedési erélye 10-20 %-kal mérsékeltebb az M.4-es alanyénál. Erôs növekedésû fajtákkal középméretû, spur fajtákkal kisebb méretû fát ad. Hazai körülmények között támrendszert nem igényel. A talajhoz jól alkalmazkodik, laza homoktalajon is jól fejlôdik, a hideg, nyirkos talajra és a magas talajvízszintre érzékeny. Szaporítási aránya színtén csökkenô tendenciát mutat, de még jelentôs részaránnyal (30-35%) szerepel a hazai alanyhasználatban. ‘M 26’: A ráoltott fajták kb. 30-50 %-kal erôsebben nônek, mint az M 9 alanyon állók, ennek megfelelôen tenyészterület-igényük is megnô. Lombja tavasszal késôn hajt ki, ôsszel késôn hullik le. A talajban valamivel jobban kapaszkodik, de lazább talajon feltétlenül támrendszert igényel. Adaptációs, fagy- és szárazságtûrô képessége jó. Ott is kielégítôen fejlôdik, ahol az M 9 alanyú fák sínylôdnek. Középkötött, humuszdús, jó levegôzöttségû talajon érzi magát a legjobban. Laza homoktalajon csak öntözéssel telepíthetô. ‘M 9’: Jelenleg legelterjedtebben használt almaalany, az utóbbi tíz évben szaporítási aránya megközelítette az 50 %-ot. Népszerûségének elsôsorban az az oka, hogy sûrû ültetvények létesítéséhez kiválóan alkalmas. Gyökérzete a talajban sekélyen helyezkedik el, sokszor féloldalas, törékeny, de jól regenerálódik. Közepesen fagyálló. Az M 9 alanyú fák korán fordulnak termôre, csak támrendszer mellett nevelhetôk és öntözést igényelnek. Gyümölcsük nagyobb méretû, és általában egy héttel korábban szüretelhetôk, mint az M 4-en állók. ‘M 27’: Növekedési erélye kb. 30 %-kal gyengébb az M 9 alanyénál. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talajban, ezért a fák támrendszert igényelnek. Csak jó minôségû talajon és öntözéssel termeszthetôk a ráoltott fajták. Sarjat ritkán, vagy egyáltalán nem képez. Közepesen télálló. A körte általánosan használt alanyai a vadkörte magonc és a birs különbözô klónjai. A kettô közül a vadkörtemagonc a legelterjedtebb alany, de nô a birs alany használatának aránya. A vadkörte alany jó alkalmazkodó képességû, a legtöbb fajtával jól összefér, a ráoltott nemes gyorsan és erôteljesen fejlôdik. Hátránya viszont, hogy késôn fordul termôre. A birs alanyokon fejlôdô nemes gyengébb növekedésû, korábbi termôre fordulású és korábban érô színesebb gyümölcsöket terem. Hátránya, hogy sok fajtával összeférhetetlen. Hol jut hozzá? Alanyt díszfaiskolákban tud venni, nézzen szét, hogy az Ön környékén milyenek vannak
A gránátalma itthon nagyon ritkán hoz termést, mégis érdemes tartásával fáradozni, mert nagyon szép látványt nyújt. Kisebb erkélyekre, vagy teraszra a törpe fajtát érdemes választani, amelyek 1-1,5 méteresre nőnek meg. A törpe gránátalma temperált körülmények között, szélvédett helyen, déli lejtőkön, déli fal tövében, szabadban is nevelhető, bár eredetileg szubtrópusi cserje. Remek habitusú, kompakt, sűrű, kb. 45-90 cm magasra nő, amely akár termést is érlel, ha a nyarat hosszú, kellemes ősz követi. Edényben nevelve, télen fagyvédett helyen teleltethető. Ha beérik, termése fogyasztható. A 'nana emperor' duplavirágú, lassú növekedésű, termést is érlelő fajta. Bonsainak kiváló. A féltörpe 'wonderful', az eredeti méret felére nő, meleg környezetben fogyasztható, 5-6 cm átmérőjű termést is érlel.
Tisztelt Kertbarát! A leírtakban a teleltetési hőmérséklet megfelelő a növényt érdemes mindig egy helyen teleltetni és nem változtatni a helyén. Ha a cserepét kinőtte akkor általában tápanyag és a vas hiánya szokott fellépni. A növényt ősszel (szeptember) kellene átültetni nagyobb cserépbe, és tápdús talajba. Addig kéthetente tápoldatozni, (N:P:K:Mg) és vasoldatozni (Fe) lenne szükséges ahhoz hogy a növény jobban tudjon fejlődni és ne hullajtsa a levelét. Jó kertészkedést Mezős Balázs kertészmérnök www.aleonkert.hu
A rózsaloncot az alábbiak szerint és a következő időpontokban érdemes metszeni: A rózsalonc január-februári metszéseHa meg akarja fiatalítani a rózsaloncot, akkor a legjobb, ha január-februárban teszi, amikor már nem fagy. Ha a dísznövény túl nagyra nõtt, vagy netán elöregedett, akkor fiatalító metszést is végezhet rajta.Fiatalító metszés alkalmával 3-5 év leforgása alatt az idõs bokor minden egyes ágát teljesen le kell vágni, de ennek tervszerûen kell végbemennie. Azt, hogy melyik évben melyik ágat metszi meg, elõre meg kell határoznia. Ne a cserje külsõ oldalán kezdje a metszést, hanem a belsején. Az ágakat az egész cserjében egyenletesen elosztva, kb. 30-40 cm-es magasságig vágja vissza, lehetõség szerint röviddel egy olyan szem fölött, amely kifelé néz.Ha úgy döntött, hogy a rózsaloncot 3 év alatt fiatalítja meg, akkor az elsõ évben az ágak 1/3-átA rózsalonc június-júliusi metszéseHa úgy találja, hogy túl szélesre vagy túl magasra nõttek a rózsalonc ágai, akkor június-júliusban, (közvetlenül) a virágzás után vissza is vághatja azokat.
A vándorpoloska lárváját parazitálja a Trichopoda pennipes nevű fürkészlégy, petéjét pedig a Trissolcus basalis nevű fürkészdarázs, melyeket Ausztráliában elterjedten használnak biológiai védekezésre. Vegyszermentes technológiaként Kaliforniában alkalmazzák a „csalinövényeket”. A paradicsom mellé a vándorpoloska által kedvelt pillangós növényeket, lóbabot, babot vetnek. A csalinövényt még azelőtt szükséges a területről eltávolítani, feltakarmányozni, mielőtt azon a lárvák szárnyas poloskává válnak és betelepednek a megvédendő paradicsomra.