3956. Nemcsak gyógyhatásában, de élővilágában is kuriózum a hévízi tó
A világon is egyedülálló meleg vizű hévízi tó gyógyhatása meglehetősen ismert, kevesebb szó esik azonban arról, hogy magának a tónak és környékének milyen különleges az élővilága.
A világon is egyedülálló meleg vizű hévízi tó gyógyhatása meglehetősen ismert, kevesebb szó esik azonban arról, hogy magának a tónak és környékének milyen különleges az élővilága.
Hát ennek meg mi értelme? – tehetjük fel szinte joggal a kérdést, de pont egy közintézmény esetéből okulva indulhatunk a megoldás után kutatva.
A würzburgi egyetem szakembereinek döntése alapján a kerti sarkantyúka (Tropaeolum majus) lett a 2013-as esztendő gyógynövénye Németországban.
A Magyar Orchidea Társaság november 16. és 18. között újra megrendezi őszi Orchidea és Bromélia Kiállítását a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A háromnapos tárlat a Budavári Kertészet előtt tiszteleg, többek között bemutatja a Budavár cattleya távoli leszármazottait, a színes, nagyvirágú Cattleya hibrideket.
November 1. a mindenszentek, november 2-a pedig a halottak napja. Ezek a napok a halottakra való emlékezés ünnepei nálunk. Az ünnep előestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok, a hozzátartozók a kegyelet virágait tûzik az elhunytak sírjára. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon.
Sajnos tűz ellen nincs orvosság. Amennyiben nem az egész szobafenyőt érintette az égés, akkor túl fogja élni, de a megperzselődött részek már nem lesznek a régiek. Érdemes megfürdetni a növényt, ill. hagyni, hogy kiheverje a sokkot.
A kertben termesztett növények nem igazán tartalmaznak D-vitamint, viszont a gombák, a tengeri halak, a tojás, a vaj, a máj annál inkább. Ezenkívül napi 10 percnyi napsütés is D-vitaminnal tölt fel minket.
A gyompálma azon ritka pálmafélék közé tartozik, amely szobai körülmények között is virágzik és termést érlel, amiről mag gyüjthető a szaporításhoz.<p>A gyompálmának a magjai kemény héjúak, ezért a sikeres csíráztatáshoz egy napra meleg vízbe kell áztatni. Ezután homokos tőzegbe kell rétegezni a magokat. Érdemes a csíráztató edényt műanyag fóliával lefedni, hogy ezáltal biztosítsuk számára a magasabb páratartalmat. Fontos, hogy 25 fok körüli hőmérsékelen kell tartani a magokat, ez segíti elő a kelést. Biztosítsuk a folyamatos vízutánpótlást rendszeres öntözéssel. Sok sikert!
A koreai jegenyefenyő (Abies koreana) igazán impozáns fenyő faj, igényességén túl jellemzője, hogy rendkívül lassú növekedésű, ezért meggondolandó, hogy érdemes e próbálkozni magvetésével. Ráadásul a különböző jegenyefenyő fajok kereszteződhetnek egymással, ezért gyakran előfordul, hogy hibrid - nem tisztán koreai - magoncok kelnek ki a magvetésből.
Mivel az időjárási körülmények a fenyő javára válnak nagy az esélye, hogy meg fog maradni a fácska! Biztosat én nem mondhatok, csak azt, hogy idővel ki fog derülni!