4051. Miért sárga a sárgarépa?
Több kertészeti szakkönyvben olvashatjuk, hogy a sárgarépa eredetileg nem narancssárga volt. Az első termesztett sárgarépák színe lila, citromsárga vagy fehér volt, a narancssárga csak később jelent meg.
Több kertészeti szakkönyvben olvashatjuk, hogy a sárgarépa eredetileg nem narancssárga volt. Az első termesztett sárgarépák színe lila, citromsárga vagy fehér volt, a narancssárga csak később jelent meg.
A nagy hőség a legtöbb pázsitot valószínűleg megviselte. Alapvető probléma a mélyre vágott fű, ugyanis a kánikulában 5-10 cm közötti magasságban kell tartani a gyepet, hogy elkerülhessük a nap perzselő hatásának káros következményeit.
Mint minden távol-keleti díszkerti növény, úgy a kínai lilaakác (Wisteria sinensis) is különleges.
Kevesen tudják, hogy a 2013-as év hivatalos, nemzetközileg elismert dísznövénye a magyar kezek által nemesített narancspiros virágú Celosia plumosa ‘Arrabona’, amelyet a tavalyi Fleuroselect konferencián jutalmaztak aranyéremmel.
Az elején tisztáznunk kell egy félreértést: a köznyelvben a Fragraria x ananassa magyar neve az eper, pedig az helyesen szamóca lenne. De akkor mi is a valódi eper?
Kellene egy fotó róla, ugyanis lehet természetes (lombhullató),de lehet betegség is. Látnom kellene.
Igen, a vadhajtásokat le lehet metszeni.
Attól tartok, hogy nálunk nem lehet ilyen mediterrán növényt kapni és sajnos nem is bírná a mi klímánkat... A tengerhez közeli mikroklímát nem tudjuk nekik biztosítani. Ilyen növényekben a tengerparti nyaralások alkalmával, esetleg különleges üvegházakban gyönyörködhetünk.
A dió gubacsatka elleni permetezés akkor éri el hatását, ha már a rügyek pikkelylevelei szétnyíltak. Előbb nem érdemes permetezni. A dió termés elfeketedését elsősorban egy baktérium okozza (Xanthomonas arboricola var. juglandis), mely a leveleken is és a hajtáson előidéz barnás-fekete foltokat, elhalásokat. A termésnél fellépő elhalás a dió kocsányánál jelentkezik, és a dió termésben különböző szövetrétegekbe hatol. Amikor a betegség észlelhető, akkor már nincs lehetőség a védekezésre. A kórokozó a fán, annak kérgén telel, tehát a réztartalmú lemosó permetezés hatásos ellene. A kórokozó baltérium szaporodásához, a fertőzéshez vízes növény-felületre van szükség: esős időben erősebb a betegség szétterjedése, a feertőzés súlyossága. A virágpor is fertőzött lehet, és a bibén keresztül fertőződik a terméskezdemény. A kémiai védekezés csapadékos időben virágzás előtt és virágzás után több alkalommal ajhánlott 7 naponta. Virágzáskor lenne a legnagyobb szüksége a virágok, terméskezdemények védelmére, de számos irodalom a réz virágzatra kifejtett káros(perzselő) hatását említi. Amennyiben a gyümölcsfájánál a diótermés nagy része lehullik és a többi, beérett termésnél is magas a beteg ek aránya, a virágzás alatti permetezés is indokolt. Erre a rézhidroxid hatóanyagú Kocide, Rézhidroxid 50 WP szereket ajánlom választani, ezek kevésbé toxikusak. Egyéb időben a rézszulfát és a rézoxiklorid hatóanyagú szerek is használhatók.
A szokásos ritkítással, vagy ha durvább irtásra van szükség, akkor a vegyszeres irtást javasolom. Üdvözlettel, Édenkertész