4051. Miért sárga a sárgarépa?
Több kertészeti szakkönyvben olvashatjuk, hogy a sárgarépa eredetileg nem narancssárga volt. Az első termesztett sárgarépák színe lila, citromsárga vagy fehér volt, a narancssárga csak később jelent meg.
Több kertészeti szakkönyvben olvashatjuk, hogy a sárgarépa eredetileg nem narancssárga volt. Az első termesztett sárgarépák színe lila, citromsárga vagy fehér volt, a narancssárga csak később jelent meg.
A nagy hőség a legtöbb pázsitot valószínűleg megviselte. Alapvető probléma a mélyre vágott fű, ugyanis a kánikulában 5-10 cm közötti magasságban kell tartani a gyepet, hogy elkerülhessük a nap perzselő hatásának káros következményeit.
Mint minden távol-keleti díszkerti növény, úgy a kínai lilaakác (Wisteria sinensis) is különleges.
Kevesen tudják, hogy a 2013-as év hivatalos, nemzetközileg elismert dísznövénye a magyar kezek által nemesített narancspiros virágú Celosia plumosa ‘Arrabona’, amelyet a tavalyi Fleuroselect konferencián jutalmaztak aranyéremmel.
Az elején tisztáznunk kell egy félreértést: a köznyelvben a Fragraria x ananassa magyar neve az eper, pedig az helyesen szamóca lenne. De akkor mi is a valódi eper?
Ez rózsarozsda. A gomba elsősorban a lehullott leveleken (teleutospórával) telel át, de a hajtások fa részében is áttelelhet, így metszés nélkül fertőzési forrást szolgáltatva. Csapadékos időjárás esetén az érzékeny fajtákon jelentős károkat okozhat. Tünetek: Első tünetek a levelek színén megjelenő sárgászöld foltok, melyekben apró fekete pontokat figyelhetünk meg. Később a levél fonákán narancsszínű, enyhén kiemelkedő foltok jelennek meg. Májustól a levelek színén sárgásvöröses, gombostűfej méretű foltok figyelhetők meg. A foltokkal átellenesen a levél fonákán sárgás-narancsos színű, majd barnás-vörösesre színeződő uredo- és teleutospórák fejlődnek. A hajtások is fertőződhetnek, ekkor deformálódnak, megvastagodnak. Mivel a legnagyobb fertőzési forrás a lehullott levél, ezért ezeket gondosan gyűjtsük össze, majd semmisítsük meg. Metszéssel alakítsunk ki szellős bokorformát, és távolítsuk el a fertőzött részeket. Figyeljünk a kiegyenlített tápanyag utánpótlásra (kálium). Vegyszeres védekezésre is szükség lehet rendszeres fertőzés esetén. A permetezést legkésőbb az első tünetek megjelenésekor kezdjük meg és 10-14 napos időközökkel egészen júliusig folytassuk. Ha lehet, olyan szert válasszunk, amivel más gombabetegségek (diplokarpon, lisztharmat) ellen is védekezünk.
A képről ítélve Calathea félének tűnik. A mellékelt cikkben talál gondozási utasítást hozzá.
Bevett gyakorlatként kell követni a csávázott magok használatát. A nem tökféle haszonnövényekkel való hosszabb (legalább hároméves) vetésforgó, valamint a talaj megfelelő vízelvezetése kiemelt jelentőségű a betegség elleni védekezésben. Kerülni kell a gyümölcs megsértését a szüret, illetve tárolás során. A megfelelő vegyszeres védekezés gombaölő szerek rendszeres alkalmazásával érhető el: Bravo 200 gr/100 l víz Rovral 50 SC 100-150 ml/100 l víz Antracol 65 WP 200-250 gr/100 l víz
A cseppek vissza fognak térni de nem kell letörölni őket. Természetes folyamat, a növény így szabadul meg a felesleges,számára már nem használható (és néha káros) vegyi anyagoktól!
A szerencsebambusz hónapokig tartható egy kis vázában is, tiszta vízben. Néha tápoldat adagolásával kissé serkenthetjük a növekedését. Nem igényes növény, szobahőmérsékleten egy kis fény mellett is növekszik. A kemény és a klóros vizet nem szereti. Nem ajánlatos direkt napra tenni. Ha jól érzi magát, idővel észre fogjuk venni, hogy az alsó részén gyökerek kezdenek nőni. Mikor a gyökerek már 3-4 cm hosszúak, átültethetjük szerencsehozónkat laza, tőzeges vagy perlites talajba. Mivel a dracénák híresek pangóvíz-érzékenységükről, a cserép aljába tehetünk egy kevés agyaggranulátumot. Hetentenként pótoljuk az elpárolgott vagy a növény által felhasznált vizet. Háromhetenként cseréljük le a teljes vízmennyiséget, és akkor biztosan szerencsénk lesz. A kék Kristalon műtrágyát fél kiskanállal 10 liter vízben feloldva használjuk tápoldatnak. Ez házi használatra tökéletes