4051. Miért sárga a sárgarépa?
Több kertészeti szakkönyvben olvashatjuk, hogy a sárgarépa eredetileg nem narancssárga volt. Az első termesztett sárgarépák színe lila, citromsárga vagy fehér volt, a narancssárga csak később jelent meg.
Több kertészeti szakkönyvben olvashatjuk, hogy a sárgarépa eredetileg nem narancssárga volt. Az első termesztett sárgarépák színe lila, citromsárga vagy fehér volt, a narancssárga csak később jelent meg.
A nagy hőség a legtöbb pázsitot valószínűleg megviselte. Alapvető probléma a mélyre vágott fű, ugyanis a kánikulában 5-10 cm közötti magasságban kell tartani a gyepet, hogy elkerülhessük a nap perzselő hatásának káros következményeit.
Mint minden távol-keleti díszkerti növény, úgy a kínai lilaakác (Wisteria sinensis) is különleges.
Kevesen tudják, hogy a 2013-as év hivatalos, nemzetközileg elismert dísznövénye a magyar kezek által nemesített narancspiros virágú Celosia plumosa ‘Arrabona’, amelyet a tavalyi Fleuroselect konferencián jutalmaztak aranyéremmel.
Az elején tisztáznunk kell egy félreértést: a köznyelvben a Fragraria x ananassa magyar neve az eper, pedig az helyesen szamóca lenne. De akkor mi is a valódi eper?
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.