4071. Fagyra várva - melyik növény bírja tovább?
Ha nem jó az időzítés, az első fagyteszten kényszerből áteshetnek a telelőhelyükre készülődő, a kertben, balkonon élő kényesebb növények, és kiderül, melyik mennyire bírja a mínuszokat.
Ha nem jó az időzítés, az első fagyteszten kényszerből áteshetnek a telelőhelyükre készülődő, a kertben, balkonon élő kényesebb növények, és kiderül, melyik mennyire bírja a mínuszokat.
A japánbirs (Chaenomeles Japonica) csodás színű virágokkal örvendezteti meg a kertbarátokat minden tavasszal, de én most a termésére szeretném felhívni a figyelmet.
A tavasz után az ősz a kedvenc évszakom főleg a színek és az illatok miatt. Ez utóbbiak közé tartozik a sült gesztenye és a sütőtök illata, mert nagymamám mindkettőt gyakran készítette. Igaz, gyerekkoromból csak a márványosan fehér héjú, lapított gömbölyű sütőtök hatalmas szeleteire emlékszem, de manapság már többféle közül válogathatunk.
A gyökeres zöldségeknek ez a csoportja nemcsak a levesek ízét adó étvágygerjesztő, hanem egészségünk őre is.
Az emberek többsége érthetően szívesebben fogyaszt banánt az ősztől tavaszig tartó hónapokban, mint nyáron, amikor amúgy is sok, vitaminban és ásványi anyagban gazdag friss idénygyümölcs áll a rendelkezésünkre.
A viaszvirág májustól az ősz beálltáig virágzik, ha a talaj tápanyagban gazdag, illetve ha a növény sok fényt kap. A virágzás elmaradása leggyakrabban tápanyaghiányra vezethető vissza. A téli hónapokban a növény 10-15 fokon teleltetni kell mérsékelt öntözés mellett. Ennek elmaradása szintén gátolja a virágzást. <p>Mivel a fenti esetben a tápoldatozás megoldott, így a növény megfelelő teleltetéséről kell csupán gondoskodni.
Dehogynem különböznek! Röviden: a durián csak hatalmas, míg a jackfruit gigantikus gyümölcs. Az előbbi egy büdös, maláj majomkenyérfa-féle, az utóbbi valami indonéz kenyérfaféle termése. De lássuk részletesebben! <p> Durián<br>A gyümölcsök királyának nevezett duriánt (Durio zibethinus) Délkelet-Ázsiában termesztik. Akár húsz centiméteresre is megnövő termése szúrós-rücskös felületű, éktelenül büdös, zöldes, esetleg barnás színű. Ha erős késsel, fűrésszel vagy vésővel felnyitjuk, akkor édes illatú, krémes állagú, halvány-barackszínű húsához férhetünk. Gesztenye méretű kemény magja pirítva vagy főzve ehető. Hazájában, Malájföldön nemzeti eledel, de hazánkban is kapható néha. A 40 méteres fán termő 1-2 kg-os gyümölcsök többeknek okoztak már komoly fejtörést. "Duriánt enni olyan, mint vaníliapudingot kanalazni a nyilvános vécében" hallottam valahol. <p> Jackfruit<br>A kenyéfa vagy másnéven jákafa termése (Artocarpus heterophyllus) akár 40 kilót is nyomhat. Az India őserdeiben őshonos fa nem bírja a fagyot, így csak Délkelet-Ázsiában, Afrikában, és Dél-Amerikában terjedt el. Akkorára nő, mint egy megtermett tölgyfa, és teljes felületét fehér, gumiszerű "takony" borítja. A világ legnagyobb gyümölcse akár 90 cm hosszúra is megnőhet, éretten sárgászöld színű, tüskés bőrű. Sárgás, banánízű húsát több száz, pár centis, világosbarna mag tarkítja. A túlérett gyümölcs rohadó hagymára emlékeztető szagot áraszt, de a gyümölcs még ilyenkor is fogyasztható. Állítólag a jackfruitról mintázták a gyümölcsös rágógumi ízét.
A meggymaggal töltött párnával kapcsolatos tapasztalatom nincs, de találtam rá példát az interneten. A gyártó internetes boltjának linkje alul látható. Az ilyen párna felveszi a test formáját, a meggymagok természetes gyöngy alakja folytán. Állítólag azért jó, mert kemény, de mégis kellemes, segíti a nyugodt alvást, a nyakizmok görcseinek oldását és mindezzel jobb közérzetet biztosít. <p> A meggymagos párnáról eszembe jutott a magok egyéb hasznosítása, erről pedig a meggymagos per rémlett fel: (emlékeztetőül: a 70-es években egy vállalkozó a konzervgyáraktól felvásárolta az egyébként szemétbe dobott meggymag készleteket és gyógyszergyáraknak adta el alapanyagként. Tisztességtelen haszonszerzés miatt perbe fogták és elítélték).
Nem kell várni a madáretető feltöltésével: ha úgy érzi, hogy éhesek lehetnek a madarak, nyugodtan kezdje el. "Hivatalosan" november közepe táján kezdődik a madáretetési szezon. A bogyót érlelő bodza, a tűztövis, a fagyal, a berkenye, a sóskaborbolya egész télen táplálékot nyújt a madaraknak. (Még több madárbarát növény itt) Ez azonban nem mindig elég ! Már most el lehet kezdeni a madarak folyamatos etetését! Nagyon fontos a folyamatosság, mert, ha a madarak odaszoknak az etetőhöz és nem találnak táplálékot, akkor éhen is pusztulhatnak. A széncinkék, a kék cinegék, a vörösbegyek kedvenc tápláléka a napraforgó mag, a tökmag, a fénymag, az ocsú, a köles és muhar. Ezeket faggyúval is keverhetjük. Enyhe napokon kevesebb, zimankós, hideg időben több eleséget juttassunk tollas vendégeinknek. Madáretető házilag - évekig bírja a tökből készült etető
Nos, ezt a növényt ősidők óta termesztik Kelet Indiában és szerte a trópusokon. Egyéves, melegigényes növény, a levelei máris fagyottan csüngenek. Toktermése tüskés, benne a magok babszemhez hasonlóak. A mag igen mérgező, gyerekeket távol kell tartani tőle. A belőle sajtolt olajat hashajtónak használja a gyógyszerészet, de állítólag hatékonyan serkenti a hajnövekedést is. Igen dekorativ kerti dísznövény.