4071. Fagyra várva - melyik növény bírja tovább?
Ha nem jó az időzítés, az első fagyteszten kényszerből áteshetnek a telelőhelyükre készülődő, a kertben, balkonon élő kényesebb növények, és kiderül, melyik mennyire bírja a mínuszokat.
Ha nem jó az időzítés, az első fagyteszten kényszerből áteshetnek a telelőhelyükre készülődő, a kertben, balkonon élő kényesebb növények, és kiderül, melyik mennyire bírja a mínuszokat.
A japánbirs (Chaenomeles Japonica) csodás színű virágokkal örvendezteti meg a kertbarátokat minden tavasszal, de én most a termésére szeretném felhívni a figyelmet.
A tavasz után az ősz a kedvenc évszakom főleg a színek és az illatok miatt. Ez utóbbiak közé tartozik a sült gesztenye és a sütőtök illata, mert nagymamám mindkettőt gyakran készítette. Igaz, gyerekkoromból csak a márványosan fehér héjú, lapított gömbölyű sütőtök hatalmas szeleteire emlékszem, de manapság már többféle közül válogathatunk.
A gyökeres zöldségeknek ez a csoportja nemcsak a levesek ízét adó étvágygerjesztő, hanem egészségünk őre is.
Az emberek többsége érthetően szívesebben fogyaszt banánt az ősztől tavaszig tartó hónapokban, mint nyáron, amikor amúgy is sok, vitaminban és ásványi anyagban gazdag friss idénygyümölcs áll a rendelkezésünkre.
A Mimosa pudica, vagy más néven Mimóza érzékeny virág, levelei érintésre, vagy erős hőhatásra összecsukódnak. Brazíliában őshonos. Magasság kb. 50 cm, szobanövényként is kedvelt faj. Tartsuk egy világos helyen, de óvjuk a túl erős napsütéstől, ha kell nyáron árnyékoljuk vagy tegyük egy olyan ablakba ahol csak kevés közvetlen napfényt kap. Legalább 15-18C -ot igényel, de inkább 20-25C az ideális a számára. Télen vigyázzunk, hogy a hőmérséklettel arányban álljon a páratartalom. Nyáron pedig a túl nagy meleg okozhat problémát ha kevés a levegő páratartalma. Öntözni, különösen fiatal korában inkább esővizet használjunk, mivel a kemény meszes víz elősegíti a palántabetegségek pusztító terjedését. Egy jó tanács ami más növényekre is igaz: inkább tartsuk szárazon mintsem túlöntözzünk, az elsõ esetben még "visszahozható "az életbe, de ha elpusztult a gyökérzete, a növény sem éli túl ezt. Rendszeresen ellenőrizzük a talaját, ha a felső 1-1,5 cm kiszáradt öntözzünk, de nagyon vigyázzunk, hogy ne álljon a cserép vízben mert a gyökerek kényesek a pangóvízre és hamar rothadásnak indulnak. Ültetőközeget mészmentes tőzeg, lombföld, és kevés érett marhatrágya keverékből készíthetünk. Általában nem szükséges tápoldatozni, mert az ültetőközegbe kevert OSMOCOTE biztosítja a megfelelő tápanyag ellátást. Virágai nyáron nyílnak, rózsaszínek, kb. 2-3 cm átmérővel.
Kérdésében nem említette, hogy milyen fenyőről van szó. A fenyő gubacstetű elsősorban a lucfenyőt fertőzi, kifejezetten szárazon tartott egyedeket. Sajnos a már kifejlődött gubacsok a fán tovább éktelenkednek, elszáradtan barna színűek, eltávolításuk csak vágóeszközzel lehetséges. A gubacsok feletti hajtások, hajtásrészek elszáradnak, elhalnak. Védekezés alapja a még zöld gubacsok lemetszése, mielőtt a tetvek a gubacsokat elhagynák. Ezzel a továbbszaporodásuk megelőzhető. Kémiai védekezés az elhúzódó rajzásuk miatt nem hatékony. A fenyőágak törzs felőli felkopaszodását elsősorban a fák vízhiánya okozza. Az idei extrém időjárás mellett a fenyőket öntözni kellett (volna).
Csak a már tövéig elszáradt virágszárakat vágjuk le, bármi lehet a virágszáron még ezután is(elágazva tovább virágzik,sarjat hoz......stb)
Kedves Cili! Sajnos a Gyom-stopon kívül az egyesével kihúzkodást tudom csak javasolni... ha sikerül gyökerestül kitépni, az a leghatásosabb megoldás. Ezen kívül egyéb márkájú gyomirtókkal is próbálkozhat, de vigyázzon, hogy csak a gyomnövényre permetezze!
Félfás hajtásdugvánnyal szaporítható, de nagyon lassan gyökeresedik. Türelem!