4071. Fagyra várva - melyik növény bírja tovább?
Ha nem jó az időzítés, az első fagyteszten kényszerből áteshetnek a telelőhelyükre készülődő, a kertben, balkonon élő kényesebb növények, és kiderül, melyik mennyire bírja a mínuszokat.
Ha nem jó az időzítés, az első fagyteszten kényszerből áteshetnek a telelőhelyükre készülődő, a kertben, balkonon élő kényesebb növények, és kiderül, melyik mennyire bírja a mínuszokat.
A japánbirs (Chaenomeles Japonica) csodás színű virágokkal örvendezteti meg a kertbarátokat minden tavasszal, de én most a termésére szeretném felhívni a figyelmet.
A tavasz után az ősz a kedvenc évszakom főleg a színek és az illatok miatt. Ez utóbbiak közé tartozik a sült gesztenye és a sütőtök illata, mert nagymamám mindkettőt gyakran készítette. Igaz, gyerekkoromból csak a márványosan fehér héjú, lapított gömbölyű sütőtök hatalmas szeleteire emlékszem, de manapság már többféle közül válogathatunk.
A gyökeres zöldségeknek ez a csoportja nemcsak a levesek ízét adó étvágygerjesztő, hanem egészségünk őre is.
Az emberek többsége érthetően szívesebben fogyaszt banánt az ősztől tavaszig tartó hónapokban, mint nyáron, amikor amúgy is sok, vitaminban és ásványi anyagban gazdag friss idénygyümölcs áll a rendelkezésünkre.
Szép kis növényke! Valószínűleg párahiány miatt száradnak a levélcsúcsok. Nem kell többször locsolni, hanem naponta egy-kétszer állott vízzel permetezze a leveleket.
Igen, kiteheti.
A tuják levele megperzselődött. De helyre fog jönni, locsolni és tápoldatozni kell. A nagyon megégett, sérült részt nyugodtan vágják le.
A murvafürtöt dugványgyökereztetéssel lehet szaporítani. Erre a tavasz a legmegfelelőbb időszak, amikor a levágott félfás ágakat tőzeggel kevert homokba tűzzük, és átlátszó fóliával vagy üveglappal takarjuk. A nyár végén lemetszett, arasznyi méretű, fás ágak is jól gyökeresednek. Fűtött télikert talajába csak akkor érdemes kiültetni, ha elegendő hely áll rendelkezésre, mert egy szezon alatt több méteres bokorrengeteggé fejlődik, minden más növényt elnyomva. Neveljük inkább dézsában vagy nagyobb cserépben, amelyet télen világos ablak elé, 5-15 fok közötti hőmérsékletű helyiségbe teszünk. Ekkor már csak nagyon megfontoltan öntözzük. Napos, szélvédett helyen edénybe ültethető növény, télen 8-10 °C-os helyiségben átteleltethető. A huzatot nehezen viseli. Nyáron bőven, télen ritkábban locsoljuk, csak a kiszáradás ellen óvjuk. (Ha a murvafürt kevés virágot hoz, locsolóvíz megvonásával serkenthetjük ékesebb formára). 2-3 évenként ültessük át, általános virágföldbe, ilyenkor kíméletesen metsszük is vissza. Idősebb növényeket kössük támasztékhoz. Lehetőleg lágy vízzel locsoljuk, és hetente tápoldatozzuk. Szaporítható fejdugványozással, de elég nehezen gyökeresedik.
A hőségben nehezen viselik a vízhiányt és a száraz talajt. Meghálálják a napi frissítő öntözést és a levelek lemosását is. A nyáron is cserépben tartott pálmákat állítsuk kéthetente vízzel telt nagy edénybe, így a földjük vízzel telítődik. Zuhanyozhatjuk is őket. Télen más a helyzet, ritkábban kell öntözni, és hűvösebb helyen kell tartani (8-15 °C). Ha erre nincs mód, a nyári tartásmódot folytassuk. A szobában télen világos vagy félárnyékos helyen tartsuk, különben a napsugarak levélperzselést okozhatnak. A káliumhiány a homokos talajon nevelt pálmáknál gyakori, és ritkábban fordul elő konténeres nevelésnél. A legelterjedtebb az összes hiánybetegség közül. A kálium műtrágyák rendszeres használatával meg lehet akadályozni a tüneteket. A homokos talajok esetében a szabályozott leadású készítmények jóval hatékonyabbak, mint a vízben oldható káliumforrások. A kálium műtrágyák használata esetén korrigálni szükséges a magnéziumszintet is, amely a pálmaféléknél általánosságban 3:1 arányú K:Mg szintet jelent.