4071. Japánbirs: nemcsak meseszépek a virágai, a termése is ehető
A japánbirs (Chaenomeles Japonica) csodás színű virágokkal örvendezteti meg a kertbarátokat minden tavasszal, de én most a termésére szeretném felhívni a figyelmet.
A japánbirs (Chaenomeles Japonica) csodás színű virágokkal örvendezteti meg a kertbarátokat minden tavasszal, de én most a termésére szeretném felhívni a figyelmet.
A tavasz után az ősz a kedvenc évszakom főleg a színek és az illatok miatt. Ez utóbbiak közé tartozik a sült gesztenye és a sütőtök illata, mert nagymamám mindkettőt gyakran készítette. Igaz, gyerekkoromból csak a márványosan fehér héjú, lapított gömbölyű sütőtök hatalmas szeleteire emlékszem, de manapság már többféle közül válogathatunk.
A gyökeres zöldségeknek ez a csoportja nemcsak a levesek ízét adó étvágygerjesztő, hanem egészségünk őre is.
Az emberek többsége érthetően szívesebben fogyaszt banánt az ősztől tavaszig tartó hónapokban, mint nyáron, amikor amúgy is sok, vitaminban és ásványi anyagban gazdag friss idénygyümölcs áll a rendelkezésünkre.
Ki ne imádná ezt a fajta birsalma lekvárt? Egyszerű elkészíteni, nincs benne tartósítószer, csak gyümölcs, citrom és egy kis cukor.
A növény jó szárazságtürő, mészben szegény középkötött talajt szeret. Fiatalon fagyérzékeny, de a kifejlett növények a -20 fokot is kibírják. Ezért napos, védett fekvésbe ültessük.Magyarország nagyrészén 5- éves korától szabadba is kiültethető (addig tartsa cserépben), 2-3 naponta öntözze.Ha kiülteti:Fontos hogy a magas vízigénye mellett a magas hőigénye is ki legyen elégítve, ezért a kert egy félárnyékos részére ültessük. Ültetéskor talajjavítás javasolt, mert kifejezetten a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajokban érzi jól magát. Az Araucaria araucana / Araucaria imbricata (Chilei araukária) öntözést kíván a nyári hónapokban, mert nálunk lényegesen nedvesebb éghajlatról származik és ha nem kapja meg nyáron a számára a növekedéshez szükséges vízmennyiséget, akkor a nyári aszályos időszak helyett a növekedési időszak áttevődik az őszi hónapokra, ezáltal a friss hajtásoknak nincs ideje beérni, ami a télállóságát rontja. Fontos még, hogy jó vízelvezetésű talajra van szüksége, mert a pangó vizet nem bírja, ezért ha kertünk talaja kötött (agyagos), ebben az esetben folyami (szürke) homokkal kevert talajjal földeljük be ültetéskor.
Kedves Érdeklődő! Több alanyban godolkodhat, kifejejezetten pomelónak valót valószínűleg nem fog tudni venni, általában a citrusféléknek ezek az alanyok jók >>
Kedves Flaccus, A fikuszt óvni kell a huzattól és a hirtelen hőmérséklet-változástól, mert levélhulláshoz vezet. A növények levelei akkor is sárgulhatnak (ez lehet teljes vagy részleges), ha tápanyag hiányban szenvednek. Ez a cserepes növényeknél akkor lép fel általában, ha tartóedényük talajának tápanyagtartalmát a növény teljesen felélte. Erről úgy győződhetnek meg, hogy a talaj felszínén is megjelenek a gyökerek vagy a növény a cserépből kiemelésre kerül, s látható, hogy a talajt a gyökérzet teljesen beszőtte, az ültető közeget alig lehet látni. Nem kell erről bővebben írnom, hogy ilyenkor mi a teendő. Megemlítem továbbá a fikusz esetében, az alsó levelek sárgulása majd egymást követő gyors lehullása, talajhiba vagy gyökérrész elhalás következménye lehet. A növények leveinek sárgulását okozhatja még az egyes mikró elemek hiánya is, vagy az is, hogy egyes tápelemek túladagolásra kerültek. Itt az előírásnak megfelelő összetételű és %-os oldatú lombtrágyázás vagy tápoldatozás segíthet.
Lehetséges, hogy túlöntözte? Túl meleg helyen télen hullik a levele, különösen a tarka levelű változatnak, ezért hűvös, 14-16 fokos helyiségben célszerű tartani. Ha úgy látszik, hogy él, át kéne ültetni friss virágföldbe. Tápoldattal még ne kínózza. Nyáron félrányékos helyen legyen a szabadban.
Ilyen helyre való például a Billbergia nutans, Fatsia japonica, a borostyán, a szobapáfrány, a Peperomia obtusifolia, a Syngonium sagittifolium, a Pteris cretica, az Aglaonema, az Asparagus, a Dracaena, a Cissus antarctica vagy a Philodendron. Nem kell kilyuggatni az edényt, elég a kavics.