4071. Fagyra várva - melyik növény bírja tovább?
Ha nem jó az időzítés, az első fagyteszten kényszerből áteshetnek a telelőhelyükre készülődő, a kertben, balkonon élő kényesebb növények, és kiderül, melyik mennyire bírja a mínuszokat.
Ha nem jó az időzítés, az első fagyteszten kényszerből áteshetnek a telelőhelyükre készülődő, a kertben, balkonon élő kényesebb növények, és kiderül, melyik mennyire bírja a mínuszokat.
A japánbirs (Chaenomeles Japonica) csodás színű virágokkal örvendezteti meg a kertbarátokat minden tavasszal, de én most a termésére szeretném felhívni a figyelmet.
A tavasz után az ősz a kedvenc évszakom főleg a színek és az illatok miatt. Ez utóbbiak közé tartozik a sült gesztenye és a sütőtök illata, mert nagymamám mindkettőt gyakran készítette. Igaz, gyerekkoromból csak a márványosan fehér héjú, lapított gömbölyű sütőtök hatalmas szeleteire emlékszem, de manapság már többféle közül válogathatunk.
A gyökeres zöldségeknek ez a csoportja nemcsak a levesek ízét adó étvágygerjesztő, hanem egészségünk őre is.
Az emberek többsége érthetően szívesebben fogyaszt banánt az ősztől tavaszig tartó hónapokban, mint nyáron, amikor amúgy is sok, vitaminban és ásványi anyagban gazdag friss idénygyümölcs áll a rendelkezésünkre.
A ribiszkék valóban fagytűrő növények. Néhány minusz fokos éjszaka nem is okoz problémát növényünknek. Gond csak akkor van, ha a hőmérséklet tartósan minusz 10 fok körül alakul, ugyanis ilyenkor a dézsában levő talaj teljesen átfagy, a növény számára semmilyen nedvesség nem áll rendelkezésre, de el is szakíthatja a megfagyó föld a gyökérszőröket. Ilyenkor érdemes valamivel körbetekerni a dézsát, vagy olyan helyre állítani ahol 0 fok körül van a hőmérséklet.
A kislevelű hárs a hazai hársfajok közül a legfinomabb mézet adó fajta, viszonylag lassú növekedésű. Elég jól tűri a szárazságot és az árnyékot, de a városi klímára igen érzékeny: szennyezett levegőben a takácsatka tömegesen megtámadhatja. A képen látható levelek inkább hiánytünet jeleire utal, ugyanis a marhatrágya nem tartalmazza az összes alapvető tápanyagot, s mivel a fás szárú növények káliumtúlsúlyos trágyázást igényelnek érdemes a hiányzó elemet pótolni.
A magnólia sarjhajtásai most még átültethetők, de az első években mindenképp fagyvédelmet igényel. <p>Bővebben olvashat a magnóliákról az alábbi cikkünkben:
A kúpvirágnak egynyári és évelő fajtái is vannak. Egynyári a borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta), amelynek számos fajtája létezik a törpe 30 cm magasságútól a magasabb 70 cm -es fajtáig. Kiváló virágágyi dísznövény, őszi magvetéssel szaporítható, cserépben, higedházi körülmények között teleltetve, majd tavasszal kell kiültetnünk, ekkor korán virágzik.<p> Évelő a pompás kúpvirág (Rudbeckia fulgida) a fényes kúpvirág (Rudbeckia nitida), melyek a jó vízellátású, üde területeket kedvelik, tópartra, évelőágyba kiváló. A 2 m-es magasságot is elérhetik.
A csüngő ágú vagy szomorú díszfa-változatokat magas törzsre oltott formában kínálják a faiskolákban. Annál értékesebbek, mennél magasabb törzsre oltják. Magasságuk csak kismértékben változik, inkább terebélyesebbek, hajtásaik földig érőek lesznek. Ha zavaró, virágzás után érdemes megmetszeni.