4331. Izgalmas az augusztus a madárbarát kertben
Gyorstalpaló iskola a nyár vége: a madárfiókák önállósodásának nehéz, felfedezésekkel és kudarcokkal teli folyamatába pillanthatunk be.
Gyorstalpaló iskola a nyár vége: a madárfiókák önállósodásának nehéz, felfedezésekkel és kudarcokkal teli folyamatába pillanthatunk be.
Tudod, hogy milyen kártevőket csalogat magához a sárga, illetve a fehér színcsapda? Hogyan használhatjuk ezeket saját kiskertünkben? Mutatjuk!
Az őszi füvesítéshez a természeti adottságok sokkal optimálisabbak, mint tavasszal! Most készüljünk elő!
Az ipari alma feldolgozása alacsony felvásárlási árral indult a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei léüzemekben, az étkezési almáért azonban a tavalyinál akár 40 százalékkal is többet adnak egyelőre a felvásárlók - közölte az alma terméktanács elnöke kedden az MTI érdeklődésére.
A hétfői adatok szerint másfél millió hektár parlagfűvel fertőzött területet derítettek fel eddig, és 1500 hektáron kellett hatósági eljárást indítani, a kiszabott bírság összege mintegy 4 millió forint - közölte Szalkai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezető-helyettese szerdán Dunakeszin sajtótájékoztatón.
Valóban érdekes növényke (levélke) Hoya kerrii, a közönséges viaszvirág közeli rokona. Levelei szív alakúak, de természetes állapotban ugyan úgy hajtásokon nő, ezért ez a levélke, amit ilyentájt cserépbe ültetnek, (ha csak egy levélről van szó) nem túl hosszú életű, mivel nincs rajta olyan rész (pl. szár darab) ahonnan tovább tudna fejlődni.
A ribizliket ajánlatos évente metszeni. Az újonnan kibúljt vesszőkből csak 3-4 darabot hagyni, és a legidősebb, már gyengülőket pedig kivágni. Az elöregedés 3-4 év után várható. Mivel a szóbanforgó bokrok sokáig nem lettek megmetszve, azt javaslom, hogy minden életképes korosztályból hagyjon meg 4-5 darabot, lehetőleg jó térelosztással. A következő években már könnyebb dolga lesz, az egyéves vesszők válogatásával és a 4-5 éves részek kivágásával automatizálható a metszési rendszer. Az ásás tavasszal is jól elvégezhető, ha már nem ragadós a talaj, de ellentétben az őszi ásással, most azonnal el kell gereblyézni a felszínt, nehogy kiszáradjon a föld. A trágyázást az ásás előtt kell elvégezni. A gyomirtást (vegyszeres) csak a vetés előtt egy héttel ajánlom, Glialkával vagy Finaleval, de ne számítson végleges eredményre, a gyommagvak egy része még 10 év múlva is képes a hosszú alvás után kicsírázni, amit többször is kell még kapálni.
A fenyőfa kérgén azok a lapos telepek, ha jól látom a képen, zúzmók. Minden fás növényen meg szoktak telepedni, nem bántják a növényeket, hiszen nem paraziták. Eltávolításukra nem ismert hatékony módszer. A fenyő tűleveleinek sárgulása nem lehet kapcsolatban a zúzmók jelenlétével. A fenyőfélék leveleinek sárgulását, esetleg későbbi hullását több tényező okozhatja, leggyakrabban a száraz levegő és a kiszáradó talaj. A szárazság kedvezőtlen hatása késleltetve jelenik meg, gyakran hetekkel, hónapokkal később. A levelek sárgulásának pontos oka csak a fa vizsgálatával állapítható meg.
A balkáni harangvirág 10-20 cm magas, bokros növekedésű, kissé terjedő tövű évelő. Virágai csillag alakúak, melyeket a hajtásvégeken hozza júniustól augusztusig. Jó vízáteresztő meszes talajba, félárnyékos helyre ültessük. Vízigénye közepes, ideális félárnyékos sziklekertekbe.
A téli időszakban a pálmák egy jelentős része (a szubtrópusi, mediterrán, sivatagi és hegyvidéki éghajlatról származók) nem fejlődik, hanem nyugalmi állapotban van. Nem állnak le teljesen, de a kevés fény és az alacsonyabb hőmérséklet miatt ritkábban hoznak új leveleket. Ilyenkor kevesebb vizet és tápanyagot vesznek fel. Télen, ha nem megoldott a világos és hűvös helyiségben való tartásuk, akkor azt kell szem előtt tartani, hogy minél hűvösebb helyen van a növény, annál kevesebb fénnyel is megelégszik (és ez fordítva is igaz). A túlöntözéstől és a hideg öntözővíztől a levélvégek sokszor szürkészölden vagy szürkésbarnán visszaszáradnak. A nem megfelelően öntözött növények -akár száradásról, akár túlöntözésről van szó- legyengülhetnek és fogékonyabbá vállnak más betegségekkel, fertőzésekkel szemben. Ezért télen a hűvös helyen tartott növényeket visszafogottan, a nyári hőségben a szabadban nevelteket pedig gyakran kell öntözni. A növény az öntözés után 20-30 perccel ne álljon vízben, a felesleget ki kell önteni az alátétből, és a következő öntözést csak akkor kell végezni, a talaj felszíne néhány cm-es mélységig kezd kiszáradni. A túlöntözés mérsékelhető a megfelelő talaj megválasztásával/összeállításával, ehhez 10-20% sódert vagy folyami homokot kell az ültetőközegbe keverni. Foltosodás kialakulhat hiánytünetként, amely egyes tápanyagok nem kielégítő jelenlétére utal. Sokszor nem az átültetés a megoldás, hiszen a megvásárolható egységföldek ritkán tartalmaznak elegendő tápanyagot. Fontosabb, hogy az utánpótlást folyamatosan biztosítsuk folyékony vagy akár korszerűbb gyanta vagy műanyagburkos műtrágyával, idősebb, nagy méretű növények esetén pedig szerves trágyával (átültetéskor érett szarvasmarhatrágyát kell a talajba keverni 10% arányban). A műtrágyákból célszerű olyat választani, amely levelükkel díszítő növényeknek lett kifejlesztve. Természetesen a csomagoláson leírt adagolási útmutatót szigorúan be kell tartani. Foltokat okozhat gombás fertőzés is. Ennek előfeltétele, hogy magas legyen a páratartalom, és ne cserélődjön a levegő. Ebben az esetben lehetőség szerint meg kell szüntetni a gombák szaporodásának feltételeit, és kezelni a növényt valamilyen gombaölőszerrel. Számtalan készítmény vásárolható engedélyek nélkül, ezekről és használatukról szakkereskedésekben, gazdaboltokban általában tudnak felvilágosítást adni. Van egy régóta használt kemikáliamentes megoldás, zúzott fokhagymát kell áztatni forró vízben, majd kihűlés után ezzel permetezni a növényt. Hogy a valóságban mennyire hatékony ez a megoldás, azt nem tudom, de biztosan nem árt...