-
könyvelő, bérszámfejtő
-
Reptéri adminisztrátor és rakodó
-
Épületgépészeti Munkalehetőség
-
Könyvelő
-
Értékesítő
-
recepciós
-
Műszaki ügyintéző
-
CNC maró / fúró programozó
2024. 09. 30
-
Személygépjármű Munkafelvevő | Pécs
2024. 10. 03
-
Vagyonőr
2024. 10. 03
-
Külkereskedelmi Asszisztens Angol Nyelvtudással
2024. 10. 04
-
Külkereskedelmi Asszisztens Angol Nyelvtudással
2024. 10. 04
-
Java Fejlesztő
2024. 10. 04
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Különösen az olyan legmagasabban szervezett biológiai organizmusok esetében, mint amilyenek a madarak is, az öröklött genetikai program önmagában nem elegendő az egyed tartós túléléséhez. Éppen ezért a madárfiókáknak – a nem elhanyagolható fontosságú szerencsefaktor mellett – a fészekelhagyást követően szükségük van némi gyorstalpaló tanulási időszakra, amit az utónevelést végző szülőktől kapnak meg. Ez az utógondozási időszak a kis és közepes méretű fajok esetében (kb. veréb és galamb termetű fajok) egy-két hétig, a nagyobbaknál (például a sasoknál) akár egy hónapnál is hosszabb ideig tarthat.
Miután a fiókák elhagyják a fészket, a szülők feladata nemhogy csökken, inkább nő. A felnőtt madaraknak bonyolult problémákat kell ilyenkor megoldaniuk:
- a kezdetben még nem vagy alig röpképes utódokat hívóhangokat hallatva, élelemmel csalogatva el kell rejteniük a környező növényzetben;
- folyamatosan élelmet kell keresniük, hogy folytathassák a mindig éhes fiatalok etetését;
- a kezdeti napok, hetek után a megerősödő, mind mozgékonyabbá és kíváncsibbá váló fiókákat magukkal kell csalogatniuk a táplálékkereső útjaikra, ragadozóknál a vadászatra, hogy megmutassák nekik a fajra jellemző viselkedési elemeket, megtanítsák nekik a különböző jelző- és riasztóhangokat,megismertessék a környék ivó- és fürdő-, táplálkozó-, pihenő- és éjszakázóhelyeit;
- ezt úgy érik el, hogy az eleséget egyre kevésbé adják oda csak úgy a fiókáknak, azért nekik a szülőket követve repülniük, küzdeniük kell;
Örvösgalamb-fiókák egyik szülőjüket követve figyelik és utánozzák, amint az növényeket csipegetve táplálékot keres
(Fotó: Orbán Zoltán).
- az elválasztás felé haladva a szülők napközben egyre ritkábban, végül már egyáltalán nem etetik a csemetéket – azok kénytelenek a felnőtteket utánozva eleséget csipegetni vagy vadászgatni;
- ekkor a fiókák már csak este vagy rossz idő esetén kapnak enni, végül a felnőttek beszüntetik a "mamahotel" intézményét, egyáltalán nem adnak enni a követelőző ifjaknak, akik az éhségtől hajtva elhagyják a családot és elkezdik teljesen önálló életüket.
A család szétválását követően a fiatal madarak túlélésének legfontosabb eszköze még mindig a kíváncsiság. A környezetükkel ismerkedő ifjak továbbra is mindent szemrevételeznek, gyakran együtt bandáznak testvéreikkel és más fajokkal, hogy – egymástól is tanulva – minél több tapasztalatra tegyenek szert.
A harkályok alapvetően nem költenek mesterséges odúkban (amikkel éppen az ő odúikat utánozzuk), ezért fakopáncsokat ritkán látni ezeknél az eszközöknél. Ez a fiatal balkáni fakopáncs (korát a piros sapka jelzi) azonban valószínűleg először lát deszkaodút, ezért kívül-belül alaposan szemrevételezi (Videó: Orbán Zoltán).
A madárbarátok ilyenkor sok érdekességet láthatnak, hiszen a fiatal madaraknak minden új, ezért ott is feltűnhetnek, olyan viselkedéseket is mutathatnak, melyek a felnőtteknél nem vagy csak elvétve figyelhetőek meg.
Az augusztus azért különösen érdekes időszaka az évnek, mert nyár végre az énekesmadarak jelentős részének két fészekaljnyi fiókája is világra jött. Így ezekben a hetekben több korosztálynyi fiatal tanulási folyamatának lehetünk tanúi, ha egy kicsit odafigyelünk az ágak között és a gyepen, vagy éppen az itatón zajló eseményekre.
A fiatalok fészekelhagyást követő életszakaszának összetett tanulási folyamatai egyben azt is igazolják, hogy miért kell különös gondossággal eljárni a fiókamentés kapcsán, miért nem szabad feleslegesen beavatkoznunk a madarak életébe.