4771. Sisakvirág, a mérgek királynője a kertünkben
Pompás megjelenése és a növény minden részében megtalálható méregenyag miatt kaphatta e félelmetes elnevezést a sisakvirág.
Pompás megjelenése és a növény minden részében megtalálható méregenyag miatt kaphatta e félelmetes elnevezést a sisakvirág.
Ha létezik olyan kerti munka, amit egy forró nyári napon a háta közepére sem kíván az ember, akkor az a fűnyírás. Nem kell azonban ennek feltétlenül így lennie, lehet ugyanis igazán jó móka is a fűnyírás úgy, hogy közben még a hátad sem fájdul meg. A megoldás a fűnyíró traktor!
Az újévben sokan megfogadják leadnak pár kilót. Hoztunk jó pár finom zöldséglé receptet, köztük egy olyat is, ami az éhségérzetet csillapítja..
Ezt a képet, egy aggódó hölgy küldte nekem, kétségbeesetten kérdezve, hogy mitévő legyen. A tizenpár tőből álló Leylandi sorban voltak nagyobbra nőtt egészséges, szépen fejlődő példányok, de a lestrapált, sárgás, élettelen növényekből volt a többségük.
Egy kétszáz éves kanapé felújításakor a háttámlában gabonakévét és gabonaszemeket találtak, kérdés, hogy csíraképes-e.
Mi lehet a pókhálószerű fehér rész a bonsai-on?
Tisztelt Balogh Ernő, A pókhálószerűség a leveleken nagy valószínűséggel takácsatkák jelenlétére utal. Ezek az apró, szabad szemmel alig látható kártevők száraz, meleg levegőn szaporodnak el könnyen, és tipikus tünetük a levelek fonákján képződő finom „pókhálós” szövedék. A bonsai számára ez komoly veszélyt jelenthet, ha nem kezelik. Teendők: Első lépésként törölje le a leveleket langyos vizes ruhával vagy permetezze le alaposan a növényt (különösen a levélfonákot). Zuhanyoztassa le a fát langyos vízzel, de ügyeljen arra, hogy a talaj ne legyen túlöntözve közben. Emelje a páratartalmat, mivel a takácsatkák a száraz levegőt kedvelik. Használhat párásító tálcát, spriccelheti a leveleket. Szükség esetén használjon atkaölő szert (pl. Biola vagy neem olaj tartalmú bio permet), lehetőleg biológiai eredetűt, hogy ne károsítsa a fa érzékeny gyökérzónáját. Fontos: vizsgálja meg a többi bonsait is, mert ezek a kártevők könnyen átterjednek egyik növényről a másikra. Üdv, Édenkertész
rövid kérdés
válasz
Mit kell a komposzthoz keverni, hogy talajként funkcionáljon?
Ahhoz, hogy a komposzt termőtalajként is használható legyen – vagyis ne csupán szervesanyag-utánpótlásként szolgáljon, hanem alkalmas legyen például veteményezésre vagy palántázásra is – érdemes néhány anyagot hozzákeverni. Az érett komposzt önmagában ugyanis túl tömény és szerkezetében is túl laza lehet a növények számára, ezért fontos a javítása. Elsőként érdemes kerti földet keverni hozzá, amely stabilizálja a szerkezetét és segíti a talajélet kialakulását. Ebből körülbelül azonos mennyiséget, azaz 1:1 arányban lehet a komposzthoz adni. Emellett durvább szemű homok hozzáadásával javítható a vízelvezetés – ez különösen agyagos vagy túl nedves komposzt esetén hasznos. A homok aránya általában 10–30% lehet a végső keverékből. Szükség esetén különféle ásványi anyagokkal is gazdagíthatjuk a komposztos keveréket. A zeolit például javítja a tápanyagmegkötő képességet és a vízháztartást, míg a kőzetőrlemények és agyagliszt mikroelemeket biztosítanak a növények számára. Biochar, azaz apróra tört faszén is keverhető bele, amely fokozza a talajéletet és javítja a nedvességmegtartó képességet.
Hogyan lehetne megmenteni a selyemakácot?
Kedves Kérdező! A leírás alapján sajnos a selyemakác törzsén kialakult két nagy lyuk súlyos károsodásra utal, különösen, mivel ezek az esővíz hatására folyamatosan áznak, így a belső korhadás előrehaladása is valószínű. Az ilyen sebek gyakran abból adódnak, hogy a fa nem tudja megfelelően „lezárni” a metszési felületet, főleg ha túl nagy az ág átmérője, vagy nem megfelelő módon történt az eltávolítása. A helyzetet tovább rontja, ha a seb felfelé néz, mert ez megkönnyíti a víz bejutását és bent maradását, ami kedvez a korhadásnak és a kórokozók megtelepedésének. A legfontosabb most az lenne, hogy megakadályozza a további beázást. Erre ideiglenes megoldásként lehet alkalmazni valamilyen eső elleni fizikai védelmet, például fóliát, de csak úgy, hogy a seb tudjon szellőzni is, különben a pára bennrekedése tovább gyorsíthatja a bomlást. Olyan "tető" szerű takarás lehet megfelelő, amely nem érintkezik közvetlenül a sebbel, de megakadályozza a csapadék közvetlen bejutását. A lyukak kitöltése csak akkor lehet indokolt, ha a korhadás már megállt, és a fa stabil, életképes. Régebben fatapaszt vagy betont is alkalmaztak, de ez ma már nem javasolt, mert ezek nem mozognak együtt a fával, és több kárt okozhatnak, mint hasznot. Inkább természetes anyagokból készült, légáteresztő fatapaszok vagy méhviasz-alapú sebkezelők jöhetnek szóba, de ezek használata előtt nagyon fontos lenne egy szakértői (faápoló arborista) vélemény. Előfordulhat, hogy a korhadás már olyan mértékű, hogy a fa szerkezeti stabilitása is veszélyben van, ilyenkor a kivágás lehet az egyetlen biztonságos megoldás – különösen, ha a fa közlekedési út, épület vagy játszótér közelében áll. Javaslom, hogy a fa állapotának pontos felmérése érdekében kérjen arborista szakértői vizsgálatot. Ők speciális műszerekkel meg tudják mérni, milyen mély a korhadás, és van-e még esély a fa megmentésére.