Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7356)

4811. Cseppecske és kínai szegfű: imádják a tűző napot

Nem olyan egyszerű olyan teraszra, erkélyre virágot választani, ami bírja a nyári hőséget. A cseppecske és a kínai szegfű ezeken a helyeken hozza a legtöbb virágot.

Részletek

4812. Májusi eső aranyat ér és sok munkát hoz!

A szárazság megszűnt, most a csapadékos időjárásból adódóan a növényvédelem kapcsán szaporodnak meg a gazdák teendői - írta hétfői agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Részletek

4813. A májusi esőnek a kórokozó gombák is örülnek

A növényeink örömére megérkezett a májusi eső. Ennek a kórokozó gombák is örülnek, mert többségük a nedves levélfelületen tudja elindítani a fertőzését.

Részletek

4814. Most virít az év vadvirága, a magyar zergevirág

A szavazáskor a versenyben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) a voksok felét nyerve utasította mag mögé a gumós macskaherét és a tündérfátyolt.

Részletek

4815. Mexikó szúrós csodái - kaktuszkiállítás a Füvészkertben

Kiállításunkon a közönség elé kerül a Mexikó völgyeit és felföldjeit benépesítő, ritkán látható oszlop és gömbkaktuszok sok faja, köztük az Őszapók is, de megcsodálhatják Mexikó gömbkaktuszainak változatosságát, és fánlakó ritkaságokat is.

Részletek

963

Édenkertész (3184)

891. Egy régi házba költöztünk és a kőkerítés mellett orgona nő. Nagyon szép, csak az a baj, hogy nem tudom kordában tartani.

Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.

Részletek

892. Egy hete vettem két szobai bambuszt/Pogonantherum Monica/. Most az egyik kezd sárgulni , barnulni, száraz hajtások vannak rajta. Sok a víz, vagy kevés?

Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.

Részletek

893. A képen látható növénynek mi a neve és honnan származik?

Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész

Részletek

894. Mocsári hibiszkuszom a váráslásig (ahol tűző napfénytől védve várt engem :) egy napig állt a kertben félárnyékos helyen, és estétől másnap estig szinte teljesen elszáradt. Mit tegyek?

Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.

Részletek

895. Dorstenia Brasiliensis nevű szobanövényt.. Nagyon szép volt, de tegnap óta valamiért nagyon nem jól érzi magát, az összes levele lekókadt. Mit tegyünk?

Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).

Részletek