Sóder a kertben? Nagyon sok esetben szükség lehet rá!

A sóderről, mint ömlesztett anyagról az esetek többségében nem az jut az emberek eszébe először, hogy milyen jól mutat a kertben, hiszen tény és való, hogy ezt a szelek és vizek által formált kőzetszármazékot csak nagyon ritkán használják önmagában. Tényként kell azonban kezelnünk, hogy a sóder a legtöbb kertben megtalálható, még ha az esetek többségében nem is látható önmagában.

Hogy milyen esetekben van szükség sóderre egy díszkertben? Erre a kérdésre kerestük a válaszokat az alábbiakban, megmaradva a díszkert határain belül, hiszen a ház körüli övezetben rengeteg egyéb esetben találkozhatunk ilyen vagy olyan formában ezzel az ömlesztett anyaggal. Lássuk azonban most, hogy milyen szerepe lehet a kertben!

Ha betonozni kell

Noha a kertben az emberek ritkán tűrik meg a betonfelületeket, hiszen pontosan azért alakítanak ki saját zöldövezetet, hogy ezt mellőzzék, azonban a legtöbb kert esetén mégis találkozunk ilyen megoldásokkal, hiszen szükség lesz rá. Példának okáért fontos lehet a betonozott felület egy kültéri sütögető felépítéséhez, a kerítéselemek rögzítéséhez, a nagyobb kerti lámpák beállításához, de kisebb-nagyobb sziklafalak, a kerti tó speciális részei vagy kültéri kiülők és padok esetén egyaránt.

soder

Mint ismert, a sóderből többféle típus létezik, így fontos az optimális szemcsenagyságút választani a betonozáshoz. Ebből a szempontból a 0-16 mm-es és a 0-24 mm-es változatok jellemzően a legideálisabbak kültéri betonfelületekhez, hiszen ilyen helyeken fontos lesz kellően vastag és tömör masszát elteríteni a tartósság érdekében. Ne feledjük el, hogy a betonozásnak rendkívül fontos alapszabályai vannak, így gondosan ügyelni kell a sóder, a cement és a víz helyes arányaira, valamint arra is, hogy a massza elterítését követően megfelelően gondozzuk, ezáltal napokig locsoljuk és óvjuk az erős napsugárzástól.

Nagyon lényeges, hogy bár a betonfelületektől sokan tartanak a kertben, nem szívesen látnának ilyen mesterséges összhatást keltő megoldásokat, azonban mindenképpen számításba kell vennünk, hogy a legtöbbször szükség van rájuk, miközben takarásban maradnak, vagy kiválóan, továbbá tartósan burkolhatók, ha annyira nem akarjuk szem elé helyezni őket. Példának okáért egy tartós járdát is létesíthetünk betonból, melyre aztán valamilyen fagyálló burkolatot, esetleg a rusztikus stílus kedvelőinek dedikálva lapos termésköveteket ragaszthatunk.

Ha egy biztos alapot szeretnénk

Természetesen nem kell rögtön betonban gondolkoznunk, ha biztos alapot akarunk biztosítani valaminek a kertben, mert ilyenkor a sóder önmagában is kiváló alapanyag lehet, hiszen kellő döngölés mellett tartós, illetve masszív fundamentum készíthető belőle, méghozzá úgy, hogy jellegéből fakadóan lehetőségünk nyílik eltakarni. Hogy milyen esetekben lehet alap egy sóderágy?

Gyakorlatilag a beton esetében említett lehetőségek mindegyike felsorolható itt, sőt még annál is több. A sóder önmagában kiváló alapot ad akkor, ha például egy látványos, de mégis természetes hatást keltő murvás járdát akarunk elteríteni, vagy ha például masszív környezetbe építenénk a kerti tavat, hiszen akár a medencés megoldás, akár a fóliázott mederrel ellátott változat mellett döntünk, egy sóderágyban mindig jobb helye lesz egy ilyen létesítménynek, mint a puszta földfelületen.

Ezen felül a sóder rengeteg olyan esetben is kellően szikár alap lehet, ha lényeges a megfelelő vízelvezetés. Kiváló például a kerti csatornarendszer alá, hiszen így biztos, hogy a lefektetett vezetékek nem mozdulnak el még esős időszakokban sem. Természetesen ugyanúgy alkalmazhatjuk sziklakert alatt, ha meg szeretnénk előzni a süllyedést, de bármilyen nehezebb kerti objektum – így többek között a nagyobb dézsák és cserepek – alatt egyaránt jó alternatíva a döngölt sóder használata.

Natúr felületként sem utolsó

Mivel a sóderről bátran kijelenthető, hogy természetes anyag, ezért természetesen sok esetben alkalmazzák a nagyobb szemcseméretű típusait önmagában is, mint natúr felület. Néhányan talán elképzelni sem tudják, azonban a sóder kellemesen barnás, de mindenképpen hagyományosnak tekinthető megjelenése minden kertben látványos alternatívát nyújt, ha olyan felületen alkalmazzuk, ahol látható.

soder_02

Kitűnő lehet például egy járda kialakításakor, hiszen a sóder egyik jellegzetessége az ülepedőképesség, aminek a lényege, hogy az ömlesztett anyagot a megfelelő eszközökkel – egy lapvibrátorral többek között – tömör, de mégis jó vízáteresztő képességekkel rendelkező felületté alakíthatjuk. Ha nem szeretnénk sárban sétálni még csapadékos időszakokban sem, és illik a kertünkbe a sóder által képviselt barnás árnyalat, valamint a kőzetalapú kialakítás, akkor mindenképpen vegyük számításba.

Nyilván más esetben is használhatjuk végső felületként a sódert, így például kaspókban és cserepekben – mondhatni egyfajta díszként –, de különösen a sivatagi közeget kedvelő növények, kaktuszfélék esetén nagyon mutatós közeg készíthető belőle.

Térkő alatt is hasznos

Kifejezetten gyakori eset, hogy a díszkertekben valamilyen térkövet láthatunk. Ezekről a rendkívül mutatós, nem mellesleg pedig igencsak tartós felületekről azonban kevesen tudják, hogy nem önmagukban kerülnek beépítésére, hanem egy nagyon masszív alapjuk van, amit a legtöbb esetben sóderrel biztosítanak a kivitelezők. Néhány centiméternyi 0-4 mm-es sóder például tökéletesen alkalmas arra, hogy a térkövek hosszabb távon is kellően tartós felületet adhassanak járdáknak, bejáróknak és a nagyobb kiterjedésű felületeknek egyaránt.

soder_03

Hogy miért jó ebből a célból a sóder? Mert a kis kőzetdarabkák rendkívül stabil alapot biztosítanak a térkő számára, miközben a szemcseméret elég apró ahhoz, hogy folyamatosan finomhangolható legyen a felület a lefektetés közben, hiszen vízmérték használata nélkül ez nem működhet. Ezen felül a sóderrel a térköves felület garantáltan megtartja vízáteresztő tulajdonságait, de az sem elhanyagolható, hogy a kövek közti rések fugázását szintén elvégezhetjük majd ezzel az ömlesztett anyaggal.

értékelés