Harmatfű, a gyilkos növény segíthet a sebgyógyulásban
A húsevő harmatfű (Drosera-nemzetség) fajai egy amerikai kutatás szerint némi ravaszsággal a jövőben számos orvosi eljárás során segíthetnek az emberen.

A harmatfű elnevezése rendkívül találó: a növény minden levelét szőrszerű szálak borítják, amelyeknek a végén egy apró csepp fénylik, mintha a reggeli harmat maradt volna a növényen. Ezek a cseppek azonban korántsem olyan ártalmatlanok, mint a harmat: a csillogó nedv erős ragasztó, amely működésbe lép, mihelyt egy rovar a levélre száll. Ahogy az áldozat küzd a szabadulásért, mind több és több szőröcske nedve biztosítja sorsának beteljesülését: a növény levele lassacskán megemészti a testét.

 

harmatfu2

 

A knoxville-i Tennessee-i Egyetem kutatója Mingjun Zhang biomérnök azonban inkább építésre, mint pusztításra használná e nedvet. Kutatásai szerint az anyag ugyanis alkalmas lenne krónikus sebek gyógyítására, szövettenyésztésre és számos más, bemetszéssel járó orvosi eljáráshoz.

A szövettenyésztés egyre fontosabb tudománya új megközelítésben segít a sérült testrészek és szövetek helyreállításában. Alapgondolata szerint a cél burjánzó egészséges szövet - ideg-, csont- vagy izomsejtek tömege - beépítése a károsodott testrészre úgy, hogy az új sejtek egészséges, működőképes szövetet alkossanak.
Lehetetlen azonban, hogy az orvos egyszerűen csak befecskendezzen egy területet új sejtekkel, majd várja, hogy azok növekedni kezdjenek. A sejtek megfelelő tapadási felületen képesek csak osztódni és differenciálódni, így a szövettenyésztéses eljárásban a sejteket megfelelő alapra kell helyezni. Ez többféle anyag lehet a szivacsoktól a filmen át a gélekig. Ezután kerülhet a teljes "építmény" a szervezetbe. Mihelyt a sejtek sokszorozódni kezdenek, az alapozás biztosítja számukra a "szabásmintát", elősegíti a sejtnövekedést és a sejtek közötti kommunikációt. Miután az alap feladata befejeződött, lebomlik a szervezetben, a helyén pedig már csak az egészséges új szövet marad.
Az alapozás számos feltételnek kell megfeleljen, a "szövetmérnökök" pedig már régen keresik az ideális anyagát. "Ez volt a legnagyobb kihívás" - mondta Zhang a BBC-nek. Laboratóriumában sorra vizsgálta a természetes anyagokat, amelyek potenciálisan megfelelnek az alapozáshoz. Így jutott arra következtetésre, hogy a harmatfű nedve alkalmas lehet.

A növényi ragasztó teljes mértékben természetes és biológiai úton lebomló vegyület, amely cukrokból és savakból tevődik össze. Ragadós, tehát megfelelően rögzíti a sejteket. Ezen felül rendkívül elasztikus, ami azért fontos, mert a sejtek növekedése közben igen változatos formáknak kell alapot szolgáltatnia.

Kutatása során Zhang egy "szilíciumostyát" helyezett a harmatfű nedvére, majd 24 órán át hagyta az anyagot száradni. Mikroszkóp alatt megvizsgálva döbbenten látta, hogy a növényi ragasztó nanorostok teljes hálózatává alakult. A levegőáteresztő alapozásban ráadásul éppen a megfelelő méretű pórusok alakultak ki.

Zhang ekkor a nedvvel üvegfelületet kent be, majd patkányagyvelőből származó élő idegsejtekkel oltotta be. Egy nap múlva a sejtek megtapadtak, a laponként átlag 1250 sejt birtokba vette a rendelkezésére álló felületet. A sejtek 98 százaléka életképes maradt, és még akkor is szilárdan a helyén maradt, amikor Zhang megpróbálta leöblíteni őket.

A harmatfűalapon az idegsejtek képesek az osztódásra, és Zhang szerint a csont- és bőrsejtek hasonlóan jól működtek a felületen. Feltevése szerint a nedv bőrsejtekkel keverve és krónikus sebekre helyezve elősegíti az új bőrfelület kialakulását.

(MTI)

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Mi ez a szobanövény és hogyan szaportható?

A legtöbb dracéna faj légbujtással szaporítható.

Részletek »

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.