A paradicsomvész termesztett gazdanövényei:
- paradicsom, burgonya,
A paradicsomvész tünetei
A paradicsom levelein szürkészöld, vizenyős majd zöldesbarna, elmosódott szélű foltok jelennek meg, majd fehér gombagyep jelenhet meg a foltokon (ami széllel terjedve a következő fertőzések forrása lehet). A levelek később petyhüdten lógnak, majd elszáradnak.
A levélnyélen és a növény szárán szabálytalan alakú, vizenyős, sötétbarna foltok láthatók. A fertőzés előrehaladtával ezen is kialakul a fehér gombagyep.
A bogyótermésen nagy kiterjedésű, elmosódott szélű, vörösbarna foltok alakulnak ki. A bogyó belseje szürkésbarna. Az érett bogyók könnyen rohadnak, azon másodlagos penészgombák telepedhetnek meg.
A kórokozó gomba életmódja
Fertőzési források a aradicsom és a burgonya elhalt növényrészei, ahol a gombafonalak étvészelik a telet, illetve a gomba a talajban is fennmaradhat. a gombaspórák légmozgással és vízben úszva is terjedhetnek. A gomba életfeltételei leginkább alacsony hőmérsékleten és magas nedvességtartalom mellett oprtimálisak. 18-22°C-on és hosszas csapadékos időben nem ússzuk meg a fertőzést: ilyen időben néhány órán át tartó növényfelület-nedvesség elegendő ahhoz, hogy a fertőzés bekövetkezzen.
Hogyan védekezhetünk a paradicsomvész ellen?
Mechanikai védekezés:
- ellenálló fajták választása
- levélerősítő szerrel kezelt állomány jobban ellenáll a fertőzésnek. Biokertben is használhatók: zsurlófőzet, algakészítmények, kőpor
- folyamatosan távolítsuk el a fertőzött részeket
- ne ültessük túl sűrűn a növényeket, a levélhónaljban fejlődő hajtásokat rendszeresen csípjük vissza
- a locsoláskor minél kevesebb víz kerüljön a növény levélzetésre, s a locsolást reggelre időzítsük
Permetszerek:
- május végétől kezdhetjük a megelőző permetezéseket a paradicsomban kontakt réz tartalmú illetve járványveszélyes időszakban felszívódó (szisztemikus) növényvédőszerekkel
Kontakt hatóanyagok a paradicsomvész ellen: mankoceb, propineb, cineb, rézoxiklorid, metirám, kaptán, klórtalonil
Szisztémikus hatóanyagok a paradicsomvész ellen: azoxistrobin, benalaxil, cimoxanil, metalaxil, efozit, oxadixil
