Az Európai Bizottság a tagállamok támogatásával döntött a hatóanyagok betiltásáról. Az első klórpirifosz hatóanyagú növényvédő szert 1965-ben hozták forgalomba az Egyesült Államokban.
A klórpirifosz ma a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észter hatóanyag, 50 féle növénykultúrában, több mint 140 kártevőfaj ellen engedélyezett a felhasználása és mintegy 88 országban használják.
Magyarországon is a klórpirifosz a legszélesebb körben alkalmazott szerves foszforsav-észter, amely számos kultúránál használható permetezésre, illetve talajfertőtlenítésre.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2019-ben nyilatkozatban erősítette meg, hogy a klórpirifosz emberi egészségre gyakorolt hatásai között vannak aggodalomra okot adó, kritikus területek, nem zárható ki, hogy a klórpirifosz genotoxikus potenciállal rendelkezik (károsítani tudja a DNS-t).
Egyes vizsgálatok során pedig neurotoxicitási (az idegrendszerre ártalmas) hatásokat figyeltek meg, valamint megállapították, hogy a szer hozzájárulhat a gyermeki idegrendszer rendellenes fejlődéséhez. Ezért az EFSA kezdeményezte a klórpirifosz besorolását az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagok közé.
Az érintett klórpirifosz hatóanyagot tartalmazó készítmények:
- Cyren,
- Dursban 480 EC,
- Kentaur 5 G,
- Nurelle-D 50/500 EC,
- Pyrinex 25 CS,
- Pyrinex 48 EC,
- Pyrinex Supreme, ű
- Pyristar,
- Alligator,
- Pyclorex Neo,
- Pyrifosz 25 CS.
Az érintett klórpirifosz-metil hatóanyagot tartalmazó készítmények:
- Daskor,
- Reldan 22 EC,
- Emperor,
- Megatox 22 EC,
- Nurelle M,
- Pyrinex M 22,
- Roksa.
