Az Agroinform.hu oldalon megjelent hír szerint:
A rézvegyületek eddig is betiltásra jelölt hatóanyagnak minősültek az EU-ban, az volt a közösség álláspontja, hogy addig lehet használni ezeket, amíg a helyettesítésükre nem találnak megfelelő jelöltet. Legutóbb az EU tagországok – minősített többséggel (22 tagország támogatásával) – megegyeztek abban, hogy további hét évre „megkegyelmeznek” a réznek, azaz hét évig (2026-ig) még használni lehet a réztartalmú szereket, azt követően viszont el kell tűnniük a piacról.
A következő hét évben az EU agrártermelői hektáronként maximálisan 28, átlagosan azonban csak 4 kg tiszta rezet használhatnak, míg az ötvenes években a szőlő- és komlóültetvényekben több mint 50 kg-ot használtak. A biotermesztésben ennél szigorúbb normák vannak érvényben.
Miért fontosak a réz hatóanyagú permetszerek?
A nemesfém elsősorban a gombás és bakteriális betegségek megelőzésére szolgál, a biotermesztés jelenleg nem tudna meglenni a rézvegyületek használata nélkül. Az ökológiai termesztésben való nélkülözhetetlenségük mellett, a rézvegyületek előnye, hogy kezelésük egyszerű, nem ismert ellenük kialakult rezisztencia, és a belőlük készült permetléből csak ritkán alakul ki veszélyes koncentráció.
Miért veszélyesek a réz hatóanyagú permetszerek?
A réz a talaj élő szervezeteire mérgező. Miután jól kötődik a szerves anyagokhoz, így mezőgazdasági kijuttatás következtében a talaj felső, néhány tíz centiméteres rétegében halmozódik fel. Mélyebbre is kerülhet, ha elsavanyodik a talaj vagy mély talajművelést végeznek, akár a felszíni vagy a felszín alatti vizekbe is kerülhet, ezzel pedig az emberre is hatással lehet.
Hozzá kell tenni, hogy a hazai értékek a talajban a maximumot figyelembe véve is határérték alattiak, míg Nyugat-Európa egyes vidékein ezeknek az értékeknek sokszorosa is előfordulhat.
Hogyan kerülhetjük ki kiskertben a réz káros hatását?
Rezes permetezés előtt takarjuk le a fák közül a talajt, így meggátolhatjuk a szer talajba mosódását.
