Nagy a baj! Ez a baktérium az egész paradicsomtermést elviheti

Három vármegyében - Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Zalában - igazolták a pusztító növénykórokozó Ralstonia pseudosolanacearum baktérium jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai 2022 szeptemberében vett mintákban.

A közlemény szerint a baktérium "zárlati károsítónak" minősül, jelenléte jelentős gazdasági károkkal járhat, mivel a terjedése csak a megfelelő növényegészségügyi intézkedésekkel biztosítható, kémiai ellenszere ugyanis egyelőre nincs.

Egyszerű, házi trükkök, hogyan lesz erős és egészséges a paradicsom-és a paprikapalánta

Milyen tünetei vannak a Ralstonia pseudosolanacearum baktériumnak?

Ez a baktérium a fiatal növényeket támadja meg, és a gyökerek és a szárak elszíneződését és elhalását okozza. A betegség előrehaladásával a növények hervadni kezdenek, majd elpusztulnak.

Paradicsompalánta átültetése egyszerűen: ezzel a módszerrel gyerekjáték

A keserű csucsortól indul

A Nébih szerint a burgonya, a paradicsom, a padlizsán (tojásgyümölcs), a rózsa mellett dísznövények is gazdanövények lehetnek.A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de a baktériumfaj képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A növénykórokozó baktérium fertőzőképességét tartósan megőrzi, és akár munkagépekkel érintkezése is eredményezhet további fertőzéseket – írták.

Milyen gyomnövény a kesernyés csucsor?

A kesernyés csucsor a Solanaceae (burgonyafélék) családjába tartozó évelő cserje vagy bokor. Az eredeti előfordulási területe Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában található, de mára számos helyen elterjedt az egész világon.

A szára általában 1-2 méter magasra nő, levelei oválisak, hegyesek és 5-lobosak lehetnek. A növény virágai kék-lila színűek és öt szirmúak. Az érett gyümölcsök pirosak vagy narancssárgák és kis, tojás alakú bogyók.

A kesernyés csucsor egy kis mennyiségben gyógyászati célokra is használható. A hagyományos orvoslásban a keserűfű leveleit és szárait gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és véralvadásgátló hatásokkal kapcsolják össze. Azonban nagy mennyiségben a növény mérgező lehet, és komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Az egész termést elviheti és nincsen ellenszere

A Nébih arra figyelmeztetett, hogy a fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat, és a fertőzött területen akár évekre szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését.

A vegyszeres védekezés hiányában a Nébih preventív növényegészségügyi intézkedések alkalmazását javasolja a gazdáknak:

• kizárólag a laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagok ültetése
• a gépek, eszközök megfelelő fertőtlenítése
• a felszíni eredetű öntözővízzel való terjedés megakadályozása
• a kesernyés csucsor elleni védekezés
• a fertőzött területeken az előírt ideig nem kerül sor gazdanövények termesztésére
• javasolt az ugaroltatás, illetve (vetésváltásban) a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése
• árvakelések irtása.