Intenzív almakoronák fenntartása
Fáinkat úgy kezeljük, hogy minél gyorsabban fejlődjenek, de ne nőjenek túl nagyra.

Intenzív almakoronák fenntartása
Az intenzív művelésmódú ültetvények telepítése nagy befektetést jelent. Fáinkat úgy kezeljük, hogy a gyümölcsös a lehető legjobb eredményeket adja mind a termés mennyiségében, minőségében, mind pedig a könnyebb kezelhetőségben.

Beruházási költségeink mielőbbi megtérülése szempontjából alapvető feltétel az ültetvény gyors termőre fordítása. Ehhez figyelembe kell venni a növény növekedési sajátosságait, habitusát amely tulajdonságokat nagymértékben befolyásolni tudunk a korona alakításával. Az optimális koronaforma a gazdaságos termesztés feltétele.

Intenzív almakoronák fenntartása
Az intenzív koronaformák fenntartásának nehézségei:

 

A legnagyobb feladatot a fa növekedésének szabályozása jelenti. Arra törekszünk, hogy a fa a rendelkezésre álló teret minél gyorsabban kitöltse, a gyorsabb termőre fordulás érdekében. A későbbi, nagyobb feladat a fa térben való megtartása, azaz a "nyugodt fa" kialakítása és fenntartása. Nyugodt fának azt nevezzük, amely nagyobb beavatkozás nélkül, a rendelkezésre álló térben tartható, az adott teret kitölti, de annál nagyobbat nem igényel.

A fa nyugodtságát különféle módokkal segíthetjük:

 

  1. Legfontosabb az alany és a nemes növekedési erélye. Az intenzív koronaformákhoz a legalkalmasabbak a törpe alanyok, azok közül is az M9-es, amelyre jellemző a sekély gyökeresedés, és a gyors termőre fordulás.

  2. Szabályozhatjuk a növekedést a tenyészterület és az alany közti kölcsönhatással. Ezekre a megállapításokra Kentucky Állami Egyetemen végeztek 14 éves tartamkísérletet.

    A kísérletek eredményei: "A tőtávolság csökkenésével együtt termesztésen csökkent a fánkénti termésmennyiség, de a hektáronkénti termés kiegyenlítette ezt, sőt meg is haladta. A kisebb tenyészterület mellett a fák törzse is vékonyabb lett." (Archbold, D.D-Brown, G.R.-Cornelius, P.L.: Az alanyok és a tenyészterület hatása az almafa növekedésére és terméshozamára.)

    Tehát a kisebb tőtávolság hatására csökken a fa tömege, de hektáronkénti termésmennyiség nő. "Klónalanyok a magonchoz viszonyítva jelentősen növelték a fajlagos termésmennyiséget, habár a fák minden alanyon egyformán érzékenyek a tőtávolság csökkentésére." (Arcbold, D.D-Brown, G.R - Cornelius, P.L:" Az alanyok és a tenyészterület hatása az almafa növekedésére és terméshozására.) Tehát nem nő egyenes arányosságban a magoncalanyok növekedési erélye a termésmennyiséggel.

  3. Mérsékelhetjük a fa növekedését a szemzés magasságával. Minél magasabban szemzünk, az alany törpítő hatása annál inkább érvényesül. A gyökérnyak felett minimum 10 cm-re kell szemezni, mert fennáll a veszélye annak, hogy a nemes meggyökeresedik, "lelép az alanyról", ami a fák erős növekedésében mutatkozik meg. Tehát az optimális szemzési magasság 30-40 cm. (Dr. Gonda István, Intenzív almatermesztés)

  4. Növekedést gyengítő hatást érhetünk el a hajtásmegtöréssel. Célszerű lehet egy idősebb függőlegeshez közeli irányú, fásodott alapú hajtást a tenyészidő második felében /csúcsrügybe záródást követően/ az alap közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A sebek gyógyulásához a közeli növedéknek adják az asszimilátát, ezzel közvetve csökkentjük a fa asszimilátum bőségét, azaz az egyensúly megteremtését segítjük elő. Ez a művelet sok kézimunkát igényel. (Dr. Gonda István, Intenzív almatermesztés)

  5. A termőfelületet különböző kemikáliákkal is szabályozhatjuk , de ez drága, valamint az egészségre és a környezetre egyaránt veszélyes.

  6. A növekedés nagyságát meghatározza még a napsütéses órák száma . Nálunk hosszabb a vegetációs idő, kisebb a hőmérsékleti különbség a nappalok, éjszakák között, mint Hollandiában, ezért nálunk nagyobb (40-60 cm) a hajtásnövekedés. Hollandiában ez 20 cm-es, ezért telepíthetik sűrűbben a gyümölcsfákat.

  7. Növekedés gyengítést érünk el a kevesebb metszéssel. Ugyanis a hajtáscsúcsban lévő hormon (az auxin) gátolja a gyökér és az oldalhajtások növekedését. Azaz, ha kevesebbet metszünk ezáltal több hormon képződik és a növekedés lelassul és több rövid vessző (termőrész) fejlődik.

  8. A zöldmetszést az alma esetében speciális növekedésszabályozónak is lehet tekinteni. A zöldmetszést elsősorban a korona külső felületén lévő aktív hajtásokat érinti, vagyis a fa külső felületét metszik, a hajtásokat ritkítják. A nyári metszés során kisebb lesz a külső asszimiláló felület s ezáltal a fa koronája is.

  9. Álsudaras metszéssel vagyis az oldalrügyből fejlesztett sudárral is csökkenthető a fa növekedése.

  10. Növekedés gátló hatást érünk el a sudár oldalirányú kihajtásával, váltogatva az irányt.

A felsorolt növekedésszabályozó módszerek közül azokat érdemes használni, amelyek nem növelik a költségeket, és nem okozhatnak környezetszennyezést. Legeredményesebben, gazdaságosabban a korona alakításával tudom meggátolni a fát a túlzott növekedésben.

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Kihajtáskor a szilfánk évek óta a mellékelt fotón látható beteg leveleket hozza. . .

A szil zacskós gubacstetű (Tetraneura ulmi) a tettes.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Meleg igérete

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.