3
Különleges alakformáló metszések
Bár a legtöbb elfoglalt kertész arra törekszik, hogy a lehető legkevesebb metszést kelljen elvégeznie, az alábbi eljárásokkal mégis hihetetlenül látványos alakítást tudunk bizonyos növényeken elvégezni. Ennek azonban gyakran nemcsak előnye, de hátránya is van.

Ha például somfát (Cornus) metszünk vissza, új hajtások nehezen nőnek, s ez a virágok rovására megy, mivel azok az idős részeken fejlődnek ki.

 

Tarra metszés

formara-nyirt-cserje
Formára nyírt cserje

Ha egy fát alacsonyan, a talajfelszín közelében metszünk vissza, azzal erős tőhajtások fejlődését serkentjük, így a fa méretét is csökkenteni tudjuk. E technika alkalmazásával a különböző cserjéknél eltérő eredményeket érhetünk el. Többségük nagyobb, látványosabb leveleket hoz, éppen ezért leginkább olyan cserjéknél érdemes használni, amelyeket inkább levélzetükért, mint viráguk vagy termésük miatt nevelünk. Az Eucalyptus gunnii tarra metszése például friss, fiatal levelek fejlődését eredményezi, melyek a legtöbb kertész szerint szebbek a régi megnyúlt, fénytelen leveleknél.

Bizonyos cserjék esetében (nevezetesen a Cornus és a Rubus fajoknál) a tarra metszés elősegíti a feltűnően színes fiatal hajtások növekedését. Ezek a cserjék télen, csupasz ágaikkal mutatnak leginkább, amikor a kertben nincs túl sok látnivaló.


Az eljárás:
Az első két évben hagyjuk, hogy a cserje szabadon növekedjen. Késő télen vagy kora tavasszal metsszük vissza a hajtásokat úgy, hogy 15-30 cm hosszúságúak maradjanak. Évente végezzük el ezt a munkát. Ha csak minden második évben metszünk, csak a két éves hajtásokat távolítsuk el. Nagyobb növények esetében két-három évenként végezzük el a metszést, és csak a régebbi hajtásokat távolítsuk el.


A termések feltárása:
Bizonyos cserjék, köztük a Pyracantha fajták, élénk színű almaterméseket képeznek, melyeket azonban a mellettük lévő új hajtások el is takarnak. A csoportokban elhelyezkedő termések feltárásához metsszük vissza az új hajtásokat két-három levélre, ami által a szabadon fejlődő növény sokkal dekoratívabbá válik.

 

Csonkolás


A csonkolás a tarra metszéshez hasonló eljárás, de itt a növény törzsét tisztítjuk meg az ágaktól. Ez a technika kiválóan alkalmas például a Catalpa, az Eucalyptus és néhány fűzfaj (Salix) formálására.

A csonkoláshoz fiatal fát vásároljunk, melynek törzse csupasz, lombkoronáját pedig sok ág alkotja. Két tenyészidőszakon át, vagy amíg be nem gyökerezett, csupán kevés metszést végezzünk rajta. A vágás megkezdése előtt már tervezzük meg, milyen formájú, magasságú és megjelenésű legyen a fa. Késő télen vagy kora tavasszal a lombkorona legalacsonyabb ágai felett vágjuk vissza a törzset. A megmaradt ágakat vágjuk 8 cm vagy annál kisebb hosszúságúra. Ettől kezdve az új hajtásokat úgy vágjuk vissza, mint a csonkolásnál, évente, illetve minden második vagy harmadik évben.

 

osszefont-agu-fak
Összefont ágú fák: e bükkfák ágait összefonták, ezáltal egy bonyolult ágszerkezetű,
lebegő sövény hatását teremtették meg

 

Nyírható cserjék és fák

  • Acer negundo 'Flamingo'
  • Berberis x ottawensis, B. thunbergii 'Aurea', B. t. 'Rose Glow'
  • Carpinus betulus
  • Szivarfa (Catalpa bignoniodes) (koronacsonkolás is lehetséges)
  • Comus alba, C. sanguinea, C. stolonifera (a hajtásképzés serkentésére)
  • Corylus maxima (bíborpiros levelű fajták)
  • Eucalyptus gunnii (koronacsonkolás is lehetséges)
  • Rubus cockburnianus
  • Salix
  • Sambucus canadensis 'Acutiloba'


Forrás: Andrew Mikolajski - The Busy Gardener's Problem solver

értékelés