Idén a monília áll nyerésre
A hűvös, havas, csapadékos áprilisban a gyümölcsösben kárt tevő gombák remekül érzik magukat. A legfontosabbak: a monília, tafrina és a varasodás.

Talán csak a párjukat kereső békák érzik olyan jól magukat a hűvös, havas, csapadékos áprilisban, mint a gyümölcsösben kárt tevő gombák. Közöttük is a legfontosabbak: a monília, tafrina és a varasodás. Ők a felelősek az elrothadó termésért, kunkorodó levelekért, a kopaszodó és elhaló ágakért, sőt fapusztulásért.

 

monilia_korte



Tulajdonképpen csodás trükkjeiknek köszönhetően sikeres életet élnek, mert sok egyedük célba érve elrothasztja a gyümölcsöt és feléli a gazdanövényt. A modern vegyszerekkel sikerülhet a károkozást csökkenteni, és ami ennél is fontosabb, a hasznos növények, ha jól tartják őket, képesek a kártételt túlélni, kinőni. Főleg gombaölő szerekkel lehet távol tartani őket, de mostanában egyre többet kísérleteznek növényi olajokkal, teákkal és más biológiailag aktív anyagokkal. Bizonyára rövidesen versenytársai lehetnek a szintetikusan előállított vegyszereknek.

A gondos kertészeknek a legnagyobb tavaszi kihívás e kártevők távol tartása. A munkálkodásban szűk keresztmetszetet a tudás jelenti és a persze az anyagiak, mert nem olcsók a korszerű vegyszerek sem. A 2013-as tavaszon a gombák állnak nyerésre, mert egyedfejlődésük során azok maradtak fenn, akik a hűvös, ködös, nedves időben képesek szaporodni, terjeszkedni. Ráadásul ilyenkor, amikor hetek óta alig van permetezésre alkalmas idő.

Ilyenkor a moniliniás vagy moníliás betegséget emlegetik legtöbben. Nem tévedés a két elnevezés, nagyjából ugyanazt takarja. A gazdaboltban ki lehet próbálni, az eladó tudja-e, mi a kettő között a különbség; a vegyszerpult előtt álló másként beszél, ha az érdeklődő tisztában van a fogalmakkal, pontosabban a nevek mögötti különbséggel, hasonlósággal. Akit érdekel, olvashatja, hogy az efféle tömlős (aszkuszos) gombáknak ivaros és ivartalan alakjuk van. (A két, időben és térben elkülönülő alaknak más a funkciója. A tudományos elnevezés általában az ivaros alak alapján történik.) A Monilinia nemzetség a gomba ivaros alakját, a Monilia pedig az ivartalan alakját takarja, de mindkét társaság ugyanaz a kórokozó.

 


Védjük meg a moníliától a gyümölcsfákat

 

A Monilinia nemzetség Disjunctoriae csoportába a birset megbetegítő M. linhartiana, a galagonyán károsító M. johnsonii, a naspolyán tüneteket okozó M. mespili tartozik, míg a Junctoriae csoport tagjait a gyümölcstermő növények barnarothadását okozó gombáknak is mondják. Ide tartozik a főleg csonthéjasokat fertőző M. fructicola és a M. laxa. A M. fructicola kórokozó elsősorban a csonthéjasokon okoz barna rothadást. Főbb gazdanövényeinek a meggy, cseresznye, kajszi, őszibarack, szilva, mandula számítanak, de az almatermésűeket (alma, birs, körte) is megbetegíti, sőt a szőlő is a gazdanövényei közé tartozik. A növényvédősök a gombát különböző díszkörtéken és -szilvákon is megtalálták, de kiderült az is, hogy a babérmeggy hajtásvégeinek lankadásáért, száradásáért és a babarózsa virágpusztulásáért is ez a kórokozó felelős.

 

monilia3


A M. laxa főleg a csonthéjasokat károsítja, néha az almatermésűeken is megtalálható. A gazdanövények körébe tartozik a meggy, a cseresznye, a kajszi, az őszibarack, a szilva, a mandula, és néha megtalálható az almán, körtén, birsen, naspolyán is. De megbetegíti a díszkörte, -cseresznye, vérszilva fajokat is. Szép virágaik idő előtti pusztulásáért is ez a kórokozó felelős.

A M. fructigena is igazi sok gazdanövényű faj, hiszen a nemcsak az almaféléket rothasztja, de csonthéjas terméseken is csúf munkát képes végezni. Ez utóbbi, ha járványszerűen támad, akkor csapadékos évjáratokban a termés felét, kétharmadát is képes elpusztítani. Díszkörtén, madárbirs és rózsa (ál)termésén is megfigyelték már.

A fekete almát szerencsére kevesen ismerik, de ez is moniliniák működésének köszönhető. A tárolás közben a furán rothadó gyümölcs nem barna, hanem fekete lesz. Húsa rugalmas, héja fényes, bőrszerű. Azok a nem csak ép gyümölcsöt tartalmazó ládák almái fertőződhetnek, amelyek nem azonnal kerültek a tárolóba.

A Moniliana Saga tavasszal fertőzéssel indul, a megtelepedést követően a kórokozó micéliuma továbbterjed a sziromlevelekre és a porzókra, majd 48 órán belül átjut a csészelevelekre is. A sziromlevélen, porzón, bibén apró barna foltok jelennek meg. Később az egész virág megbarnul, majd megpuhul, a későbbi melegben elszárad. A kórokozó micéliuma nem áll meg, a kocsányon át a hajtásba és a fás részekbe hatol, a levelek és a hajtások hervadnak, elhalnak. A fertőzött részeken gyakori a szaporítóanyag képzés és a mézgaképződés is.

A csonthéjasok fás részeinek rákos sebeiért a M. laxa és M. fructicola a felelős. A kórokozók képesek itt áttelelni, és már kora tavasszal, párás, nedves időben a sebek, ahogy a fákra aszalódott gyümölcsök is fertőzési forrást jelentenek.

A barna rothadást okozó gombák elleni harcban résen kell lenni, nagyon fontos a rügypattanáshoz számítva legutolsó pillanatban elvégzett rezes lemosó permetezés. A finom rezekkel még a csonthéjasok és a fogékony dísznövények fehérbimbós állapotában is meg lehet kísérelni egy-egy gombapusztítást. Ezzel együtt a virágzásban legalább háromszor kellene permetezni.

Ha elkezdődik a virágzás, akkor jöhetnek az igazi moniliana-szerek. Az időjárás kegyétől függően kell a kontakt és a felszívódó szereket váltogatni.

Szerző:
Czauner Péter

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Több éves szobahibiszkuszomat próbálom egy fél éve "gyógyítani"

A hajtás levágása feltehetőleg megoldja a problémát.

Részletek »

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.