1. A hazánkban gyakori darázspók a keresztespók rokona
2. A hímek kisebbek (4-5mm), a nőstények a nagyobbak (14-17mm)
3. A nőstény potrohán lévő mintázat a darazsak mintájára emlékeztet, innen ered elnevezése is.
4. A hím potroha viszont világos, mintázata nem felismerhető
5. Hálója sűrű szövésű, jellegzetes vezérfonál figyelhető meg benne, amely rovarcsalogató mintaként is szolgál. A hálón ez a hímzés visszaveri az UV fényt, így vonzza a rovarokat.
6. Ahogy a pók nő, úgy fonja egyre nagyobbra hálóját is, s így képes egyre nagyobb rovarok zsákmányolására.
7. A pók a hálóban mindig fejjel lefelé csüng.
8. Tojásrakás után (ősszel) az anyaállat elpusztul.
9. Bogarak, legyen, méhek, darazsak, szöcskék is szerepelnek étlapján, melyeket gyorsan behálóz, miután csapdájába estek.
10. Német kutatók fölfedezték, hogy a darázspók hímje párzás után bennhagyja ivarszervének végét a nőstény ivarnyílásában, s ezzel hatékonyan megakadályozza, hogy az utána párosodni próbáló hímek megtermékenyítsék nőstényt, azaz a pókcsajok erényövet kapnak.
Darázspók "alulról" - vajon visel erényövet?
Hozzászólások