Kerti tóba nem telepíthető halfajok
Egy kerti tó kialakításakor nagyon fontos a megfelelő halfajok telepítése. A gondok megelőzéséhez nagyon fontos, hogy csak az erre alkalmas halfajokat telepítsünk a kerti tóba.

Kerti tóba nem alkalmas halfajok

 

Gyakori, hogy a tótulajdonosok válogatás nélkül vásárolják a halakat - anélkül, hogy tisztában lennének a szaporodásuk sebességével és a táplálkozási igényeikkel, vagy hogy ismernék, milyen hatással van a faj a kerti tó élővilágára.

A következőkben bemutatunk néhány olyan halfajtát, amelyet nem ajánlatos telepítenünk, vagyis ha szeretjük a tavunkat, akkor lemondunk ezeknek a beszerzéséről.

 

Halfaj

Tulajdonságai
Amur (Ctenopharyngodon idella) A tó teljes növényzetét megsemmisíti (a vízinövényekkel kezdi, és csak aztán jönnek az algák); 1 m-esre is megnőhet; félénk és gyors; feltúrja a tófenék iszapját
Kárász (Carassius carassius) Nagyon jól bírja az oxigénszegénységet (konkurencia híján nagy a fölszaporodás veszélye); hamar megszelídül, az iszapot viszont feltúrja; kisebb állatokat, szükség esetén növényeket is fogyaszt; nyugalmi állapotban képes áttelelni, vagy a kiszáradt tavak iszapjában átvészelni a kedvezőtlen időszakot
Naphal (Lepomis cyanellus, L auritus, L gibbosus) Rablóhalként táplálkozik, más tólakó élőlények szaporulatát fogyasztja (halivadékot, békapetét); sok oxigént igényel
Kecsege
(Acipenser ruthenus)
60-100 cm-esre nőhet; sokat mozog; vízi rovarokat és más apró állatokat eszik
Sebes pisztráng (Salmo trutta vagy S. trutta fario) Folyó vizek halfaja, a sebes folyású (oxigénben gazdag), hűvös (max. 18 °C) vizeket kedveli
Tok (Acipenser sturio) A szabad természetben akár 3,5 m-esre is megnőhet; muszáj vándorolnia (életszakaszonként vált a sós-és az édesvízi élőhely között); fenéklakó állatokkal és apró halakkal táplálkozik
Törpeharcsa
(Ictalurus nebulosus)
40 cm-es méretet ér el; nagyon falánk (még a jelentéktelenül kicsi élőlényeket is föleszi); rejtett életmódú (éjszaka aktív)

 

 

lepomis-cyanellus
Lepomis cyanellus

 

Kerti tóba telepíthető halfajok


Hogy ne menjen el teljesen a kerti tó tulajdonosok kedve a haltartástól, a következő táblázatban néhány olyan halfaj is megtalálható, amelyek a kerti tóban is tarthatók. Azt viszont mindenkinek önállóan kell eldöntenie, hogy szeretne-e halat a tavába, és ha igen, akkor mennyit és milyen fajtájút. A hibás halfajválasztással törvényszerűen együtt járó problémákat az előzőekben már ismertettük. Ha valakinek nincs horgász ismerőse, akkor csak a vásárolható fajok közül választhat.

Ezek a következők: aranyhal, koi-ponty, aranycompó. Az aranyhal és az aranycompó kis tóba is, a koi-ponty 40-50 m3-nél nagyobb tóba való.

 

Halfaj Mérete (cm) Tulajdonságai
Aranyhal (Carassius auratus auratus) (ez a leginkább tóba való halfaj) 20-25 Erősen feltúrja a tófenék iszapját; falánk; gyorsan szaporodik (a megtermékenyítés nélküli ikra is elegendő hozzá!)
Bodorka (Rutilus rutilus) 15-35 Békés, rajokban mozgó hal; vörös keret van a pupillája körül; a rendelkezésre álló tápanyagmennyiség függvényében választhatunk a lassan növő, karcsú fajtája vagy a gyors növésű, magasabb hátú változat között; növényekkel és apró állatokkal táplálkozik
Fátyolfarkú aranyhal (a Carassius auratus auratus nemesített változata) 10-20 Nagyon mutatós díszhal; a fátyolszerű uszonyai gátolják a mozgásban, ezért ne tartsuk együtt más halakkal
Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és mocsári cselle (Phoxinus percnurus), védett 8-12 Rajokban mozog, hamar hozzászokik az emberhez; alsóbbrendű, fenéklakó élőlényekkel és berepülő rovarokkal táplálkozik; a fürge cselle oxigénigénye nagyobb
Jászkeszeg (Leuciscus idus) 30-50 Télen oxigénpótlást igényel; hamar rászokik a száraz haltápra; szívesen felúszik a felszínre; élénk hal
Koi (kínai eredetű díszponty-változat) akár 120 Igényes hal; csak nagy, növényzetben szegény és komoly technikai felszereltségű tavakba való jó minőségű vizet kíván; nagyon mutatós
Kurta baing (Leucaspius delineatus), védett 9-10 Nem feltűnő, rajokban mozog; növényekkel, apró rákokkal (bolharákokkal) és berepülő rovarokkal táplálkozik
Lápi póc (Umbra krameri) és amerikai kutyahal (Umbra pygmaea), fokozottan védett 12-15 Nem érzékeny a nagy vizhőmérsékletre és a csekély oxigéntartalomra; apró gerinctelenekkel táplálkozik; nagyon ritka, védett hal - csak tenyészetből szabad megvásárolni!
Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), védett 6-10 Az ívási időszakban a hím gyönyörű szivárványszínben csillog; a szaporodása nagyon érdekes, de nehéz megfigyelni: a nőstény folyami vagy tavi kagyló héjába teszi az ikráját; növényi részekkel és apró állatokkal táplálkozik
Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) 20-30 A part mentén találkozhatunk vele; kisebb és lágy hajtású növényeket eszik (vigyázat, vízi dísznövényeket is!)

 

A két táblázat itt tölthető le nyomtatható (pdf) formátumban >>

 

kerti-tavak

Forrás: Kerti tavak
A könyv itt megtekinthető és megvásárolható >>

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Az átteleltetett bakopát vissza kell-e vágnom. Ha igen mikor és mennyire?

A bakopa (Bacopa monnieri) eredeti élőhelyén valóban évelő növény, nálunk fagyérzékeny, de ha sikerült egészésgesen átteleltetni, valóban új életre kelthető egy metszéssel.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Gloxínia

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.