A méhpempő, mint a méhészet valaha volt leghatásosabb terméke

A méhek és az ember már az ősidők óta közeli viszonyban vannak a méznek köszönhetően. Már az ősember is felfedezte, hogy a méhek által előállított termékeknek rengeteg felhasználási módja van, és nincs ez másként ma sem, gondoljunk csak a méhpempőre.

A méhpempőt már az ókor óta ismerjük

A méhészet kezdetleges formája egészen az ókorig nyúlik vissza, hiszen már ekkor bevett szokás volt, hogy az ember a vadon élő méhektől gyűjtöget. A tevékenység lényege ma is megmaradt, csupán a méheket háziasították és idomították az ember közelében. A Bodó Méhészet méhpempő kínálatában kapható készítmények például olyan méhészeti termékek, amelyek nagyon hasznosak az emberi szervezet számára. Ezalatt tulajdonképpen a dolgozó méhek garatmirigy váladékát értjük. A méhkirálynő eledele és a kisméhek fogyasztják életük első napjaiban.

Tápanyagtartalma miatt egészségmegőrző hatása van, és alkalmas különböző fertőzések kezelésére, mint az influenza vagy a torokgyulladás. Hatékony a depresszió ellen, és a krónikus fáradtságot is jól orvosolja és gyógyír lehet a meddőségre. A szépségipar nélkülözhetetlen alkotóeleme, bőrgyulladások, pattanások kezelésére kiválóan alkalmas.

Mi a helyzet a mézzel?

A mézzel kapcsolatban is számos emlék maradt fenn, több esetben orvosságként hivatkoztak rá, de előfordult az is, hogy a szertartásoknál használták. Tartósító hatása révén kiválóan alkalmas volt az egyiptomiak számára a halottak bebalzsamozására, míg a görögök a lázas betegeiket gyógyították vele.

Az arab világban nem volt ritka az afrodiziákumként való fogyasztása, de Kínában ginzenggel keverve élethosszabbítónak tartották. A leletek szerint a rómaiak voltak az elsők, akik felfedezték a gasztronómiai előnyét is, illetve ők készítették elsőként a ma is ismert méhviasz gyertyát.

A gyertyakészítés később elterjedt a világban, elsőként vélhetően a germán népek vették át a szokást, majd később a honfoglalás kora előtti Magyarország területén lévő népcsoportok is jeleskedtek benne. Később a magyarok eltanulták a mesterséget és máig űzik.

Kiemelten fontos, hogy vigyázzunk a méhekre!

Az ember fejlődésével együtt a méz felhasználása is fejlődött. A sör, bor és sütemények ízesítése mindennapossá vált, és a népi gyógyászatban is egyre sűrűbben használták. Az ipari forradalom beköszöntével a népszerűsége csökkent, mivel az olajlámpák kiváltották a gyertyákat, és az első cukorgyárak létrejöttével már édesítőszerként sem volt rá szükség.

Hála a kereszténységnek, a méz használata továbbra is fennmaradt, mivel a különböző ceremóniák nélkülözhetetlen kelléke volt.

Mára a méz és az egyéb méhészeti termékek, köztük a méhpempő fogyasztása is ismét népszerűvé vált és elmondhatjuk, hogy a kínálat alig bírja kiszolgálni a keresletet. A helyzet tovább romolhat a globális felmelegedés hatására, hiszen a méhek élettere csökken és a fajok eltűnéséhez vezethet. Éppen ezért fontos, hogy óvjuk őket és támogassuk a létezésüket, hiszen a méhek nélkül a növények és ezáltal az ember sem képes életben maradni.