A napraforgó története
A napraforgó tudományos neve „Helianthus”. Ez a szó a görög „Helios”, azaz nap és „Anthos”, vagyis virág szavakból jött létre.

 

Néhány szó a napraforgó történetéről

 

Mindig is kedveltem ezt a csodálatos virágot, és már nagyon régen tervezem, hogy írni fogok róla. Tudtam, hogy ehhez előbb össze kell gyűjtenem némi információt a növényről, erre pedig rá kell szánnom egy bizonyos időt. Pár nappal ezelőtt kezdtem el kutatni, és ezt sikerült összehoznom.

Számos író és költő örökítette meg írásaiban a napraforgók szépségét, akárcsak a rengeteg fényképész és képzőművész, amatőr és profi egyaránt. Pár nappal ezelőtt egy barátom napraforgót ábrázoló festménnyel lepett meg, amely további ihletet adott a cikk megírásához, és most, a nappalimban közszemlére téve, az egyik legbecsesebb tárgy a tulajdonomban.

A napraforgónak, Oroszország nemzeti virágának, már majdnem háromezer éves történelme van. A nagy orosz cárt, Pétert, hollandiai látogatásán annyira elbűvölte a virág szépsége, hogy magával vitte magvait Oroszországba.

Peruban az aztékoknál a napraforgó szent virág volt. A templomaikban aranyból készült napraforgók képeit helyezték el, koronázáskor pedig a sárga virágokból fontak koszorúkat.

 

Napraforgó-mező

 

Érdekességek a napraforgóról

 

Nos, ha sikerült felkeltenem az érdeklődésüket, itt van még pár érdekesség a napraforgóról:

  • A növény magassága akár az 5 m-t is elérheti
  • Növekedéséhez 90 – 100 napra van szüksége
  • Egyetlen napraforgónak akár 2000 magja is lehet
  • A napraforgó a kertbe és a ház köré vonzza a madarakat
  • A világon több mint hatvan különböző változatot tartanak számon. Ezek közül a legismertebb az élénksárga változat, sötétbarna, magokkal teli középső résszel.
  • Egyetlen napraforgó fej 1000 – 2000 önálló virágból tevődik össze, amelyek az alapi részükön vannak összenőve. A nagy szirmok a magok körül szintén önálló virágok, melyekből nem fejlődik ki mag.
  • A hagyományos kerti napraforgónak egyetlen, nem elágazó szára és egyetlen nagy virágtányérja van. A vadon élő változat elágazó szárú, több virággal rajtuk.
  • A napraforgók legjellemzőbb sajátossága a mozgó fej, amely a nap mozgását követi. Ezt a jelenséget „heliotropizmus”-ként ismerjük.
  • A napraforgó magjából számtalan terméket állítanak elő, mint például étolajat, gyógyszert, festéket, takarmányt és bio üzemanyagot.
  • A közelmúltban sikerült kifejleszteni egy új, alacsony pollenmennyiséget termelő napraforgófajt. Ezzel a módszerrel nemcsak az allergiás betegek panaszait enyhítették, de az új virág is hosszabb életű.
  • Kifejlesztettek különböző színváltozatokat is, mint a vörösesbarna narancssárga, gesztenyebarna vagy csíkos szirmú napraforgók. Ezeknek nemcsak a színe különbözik, de az eredetileg barna középrész is zöld vagy sárga színű.
  • A legmagasabbra nőtt napraforgót Hollandiában termesztette M. Heijmf, 1986-ban és 7,5 m magas volt.
  • Kansas a „Napraforgók Állama”.
  • A legnagyobb napraforgófej 82,5 cm volt, és Kanadában termett.
  • A legkisebb napraforgó mindössze 5 cm volt és a Bonsai technika segítségével fejlesztették ki.

 

értékelés