-
Shop eladó
-
közjegyzőhelyettes
-
recepciós asszisztens magán egészségügyi intézményben
-
Traktoros (tolólapos)
-
Segédmunkás, kőműves
-
Szervezetfejlesztő talent
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Targonca kezelő bizonyítvánnyal
2024. 07. 23
-
Gyártás előkészítő mérnök
2024. 07. 27
-
Csoportvezető | Győr
2024. 07. 25
-
Targoncás
2024. 07. 27
-
Számviteli ügyintéző-kontroller
2024. 07. 27
-
Raktáros / targoncás
2024. 07. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
![Megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények](https://www.edenkert.hu/termeszet/5969/kiskep/fold-viragos-novenyek-hoditasa.jpg)
A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogy sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb.
"A sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogy hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy minden, az élethez szükséges tulajdonság megmaradjon" - mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatója. Több száz évmillióval ezelőtt a Földet a toboztermők és a harasztok uralták. Az első virágzó növények nagyjából 150 millió éve jelentek meg, majd gyorsan elárasztották a világ minden részét, a puszta zöldet harsány tarkasággá változtatva. Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hihetetlen sikerének és sokféleségének titka. Charles Darwin "gyalázatos rejtélynek" nevezte, félve, hogy a váratlan hiányosság megkérdőjelezheti elméletét, az evolúció tanát.
Simonon és a Yale Egyetemen dolgozó kollégája, Adam Roddy azt feltételezték, hogy a növény genetikai anyagának, vagyis genomjának a mérete lehet fontos.
![8527947666_b1be7bcec3_z 8527947666_b1be7bcec3_z](https://www.edenkert.hu/upload/2/article/5969/8527947666_b1be7bcec3_z.jpg)
A kutatók a Kew-i Királyi Botanikus Kert által őrzött több száz növény - virágos és toboztermő és haraszt - adatait elemezték. Összehasonlították a genomjuk méretét olyan anatómiai jellegzetességekkel, mint a levélen lévő pórusok száma. Eredményeik "erős bizonyítékkal" támasztják alá, hogy a virágzó növények sikere és gyors elterjedése a "genom méretcsökkentésének" számlájára írható. A sejtmagban tárolt genom zsugorításával a növények apróbb sejteket hozhattak létre.
A kisebb sejtek a szén-dioxid nagyobb mennyiségének felvételét tették lehetővé a fotoszintézis - vagyis a fény segítségével a szén-dioxid és a víz glükózzá és oxigénné alakítása - útján. A virágzó növények hatásfokukat úgy növelik, hogy leveleikbe egyre több eret és pórust építenek.
![15733664912_0c51176384_z 15733664912_0c51176384_z](https://www.edenkert.hu/upload/2/article/5969/15733664912_0c51176384_z.jpg)
A kutatók szerint csak a virágzó növények zsugorították a genomjukat, ez volt a "szükséges feltétele a gyors szárazföldi elterjedésnek".