Kapu a túlvilágra? Így veheted észre a természetben

Boszorkánykör és a gomba

A boszorkánykörök a gombákhoz köthetőek. A gombafonalak sugáriárnyban nagyjából azonos sebességgel növekednek kifelé, a tápanyagokban gazdagabb területek irányába. A jelenlétüketre a sötétebb, dúsabb vagy épp a sárgásabb, hiányosabb talajnövényzet utal.  Eső után ezen a részen alakulnak ki a termőtestek. Mivel a fonalak folyamatosan növekednek, ezért egyre nagyobb lesz a gyűrű. Akár több tízméteres átmérőjű is lehet.

Boszorkánykört alkot többek között a légyölő galóca (mérgező), a májusi pereszke vagy más néven szentgyörgygomba (ehető),  a szürke tölcsérgomba (ehető) és a nagy döggomba (mérgező) is.

A boszorkánykör legendája

Mivel nem egy ritka jelenségről van szó, ezért Európa-szerte különböző legendák fűződnek hozzájuk. Angliában például a jelenséget nem boszorkánykörnek, hanem tündérkörnek nevezik. Némely népek azt tartják, hogy a körök átjárók a természetfeletti és a mi világunk között. A kelta legenda szerint olyan helyen alakulnak ki a körök, ahol korábban a tündérek, manók vagy boszorkányok az előző teliholdkor körtáncot jártak.

A dánok szerint olyan helyen alakulnak ki a boszorkánykörök, ahova az ördög letette a tejeskancsóját. Az osztrákok a köröket a sárkányokhoz kötötték. A walesiek szerint pedig a kör alatt tündérfalu rejtőzik.

A boszorkánykörbe belépni tilos

A hiedelmekben egyetlen egy közös pont volt: a boszorkánykörbe tilos belépni, mert az szerencsétlenséget, korai halált okoz. Egyesek szerint, aki belép a körbe, vagyis belép a két világ közötti átjáróba, azt a természetfeletti lények örök táncra kárhoztatják.

A kör átkát természetesen néhány apró trükkel ki lehetett védeni. Vagy kilencszer futjuk körbe vagy tegyük fel fordítva a sapkánkat, amellyel összezavarhatjuk a túlvilág különleges lényeit.

Ez is érdekelhet:

Halloween a természetben: hideg futkos az ember hátán ettől a gombától