Vízágyúval mentek a védett varjak ellen Kecskeméten
A kecskeméti Széchenyi-városi varjútelep múlt csütörtöki vízágyúzása nagy vihart kavart a természetbarát emberek körében. A sajtóhírekre érkező reakciók nagy többsége elítéli a beavatkozást. Ugyanakkor érthető, hogy a lakosság közvetlenül érintett része mielőbbi beavatkozást sürgetett.

A városba költözött vetési varjak fészektelepe akár az adott település színfoltja is lehetne, ám a körülöttük élő lakóknak számos kellemetlenséget (zaj, piszok) kell elviselniük, s ennek kapcsán nem csoda, ha esetenként elfogy a türelmük. A vetési varjak az ezredfordulót megelőző évtizedekben folytatott intenzív gyérítés elől menedéket keresve költöztek az emberi településekre. Ez idő alatt hazai költőállományuk 90%-kal csökkent! Ezt követően, 2001-ben védelem alá helyezték a fajt, de állománya az óta sem heverte ki a nagy veszteséget, sőt, lassú ütemben tovább apad. Az állomány fogyásával párhuzamosan a fészektelepek területileg is átrendeződtek az országon belül. A varjak szempontjából érthető, hogy ragaszkodnak a számukra nyugalmas városi telepekhez, hiszen igen tanulékony madarak, és az üldöztetés alatt megtanulhatták, hogy hol lehetnek biztonságban. Ne várjuk hát tőlük, hogy most egyik napról a másikra feladják "végváraikat"!

Vízágyúval mentek a védett varjak ellen Kecskeméten


A kecskeméti református temető fáiról 2007 tavaszán kezdődött a varjak kilakoltatása, ami csupán azt eredményezte, hogy egyetlen nagy telep helyett most már városszerte elszórtan, több kisebb telepen költenek - és piszkolnak - a madarak, de eszük ágában sincs a települést elhagyni. A probléma nem ismeretlen a természetvédelmi szakemberek előtt sem. Már a kezdetektől bekapcsolódtak a helyzet feltárásába, és ismertették szakmai álláspontjukat az önkormányzat és a lakosság képviselőivel. Ez a kecskeméti eset annyiban egyedi, hogy a helyi önkormányzat az érintett lakók rendkívül erős nyomására és megnyugtatására kénytelen volt - legjobb meggyőződése ellenére - azonnali lépést tenni. A területileg illetékes természetvédelmi felügyelőség is ennek szellemében állt kötélnek, mikor engedélyt adott a védett madarak védett fészkeinek leverésére.

Vízágyúval mentek a védett varjak ellen Kecskeméten


Ezzel azonban a probléma nem szűnt meg, sőt! Arra kell számítanunk, hogy a madarak hamarosan megkezdődő költési szezonjukban a néhányszáz méteres körzeten belül alkalmas helyen új fészkeket építenek, s ezzel tovább aprózódik a városi állomány; az sem lehetetlen, hogy kicsit arrébb alakul ki egy újabb nagy telep. A szakemberek régóta és folyamatosan keresik a megoldást, hogy a varjútelepek a város szélén vagy olyan helyen jöjjenek létre, ahol a városlakókat már nem zavarják. A helyzet megoldásán a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai saját projektekben és együtt is dolgoznak. (Az MME-nek idén két programja, a Kék vércse LIFE Nature és az Év madara kapcsolódik a témához.).

A tartós megoldáshoz türelemre van szükség. Reméljük, hogy a vetési varjak tanulékonysága ezúttal az alkalmazandó módszerek sikeréhez járul hozzá. A gyakorlati tapasztalatok eredményeiről folyamatosan tájékoztatjuk a közvéleményt.

További információ:

Palatitz Péter, MME, Kék vércse LIFE, program koordinátor LIFE, (kék vércse), 20 564 28 17, palatitz.peter@mme.hu
Solt Szabolcs, MME Kék vércse LIFE, (vetési varjú), 20 569 84 36, solt.szabolcs@mme.hu
Béltekiné Gál Anikó, MME, Kék vércse LIFE, kommunikációs munkatárs, 20/555-7906 gal.aniko@mme.hu

www.falcoproject.hu

Szerző:

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Szobafikuszom kisebb leveleket hajt. . .

Átültetés vagy tápoldatozás segíthet. . .

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Találkozás

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.