H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

 
 
 
 
 
3
4
5
6
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
 
 

FruitVeB: idén több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők

Utolsó változtatás: 2018-04-24 | Első közzététel: 2018-04-24
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
FruitVeB: idén több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők
Az idén kisebb termőterületről a tavalyinál várhatóan több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint.

Ledó Ferenc az MTI-nek elmondta: tavaly az országban 3700-3800 hektáron folyt üvegházakban, fóliákban hajtatott zöldségtermesztés, a termőterület a becslések szerint idén 3600 hektárra csökkenhet. A múlt évben a termelők 440 ezer tonna hajtatott zöldséget takarítottak be, míg idén a legtöbb ilyen fajtánál végzett technológiai korszerűsítésnek köszönhetően 450-460 ezer tonnára emelkedhet a termés, ha nem lesz szélsőséges az időjárás.

Kifejtette, az üvegházas és fóliás, melegigényes kultúrákból - paprikafélék, paradicsom, uborka - decembertől március végéig a magyar termelés a fogyasztás 20-25 százalékát fedezi, áprilisban és májusban pedig növényfajtól függően 40-70 százalékát. A termelők május közepétől november végéig teljesen ellátják a belföldi piacot magyar termékekkel, az import aránya ebben az időszakban 3-6 százalék, amely főleg a választék bővítésére szolgál.

 

greenhouse-2546692_1280

Fotó: pixabay.com

 

Elmondta: a hidegfóliában termesztett hidegtűrő növényekkel - salátafélék, retek, zöldhagyma, káposztafélék, kínai kel - a téli hónapok kivételével a termelők egész évben biztosítják a magyar piac ellátását, ugyanakkor néhány zöldségfajta - karfiol, retek - esetében magasabb az import aránya, mivel azokat a déli országok olcsóbban állítják elő.    Az elnök szerint a magyar primőráru több szempontból jobb az importnál: a frissesség mellett a belföldön termelt fajták döntő többsége megfelel a magyar fogyasztói elvárásoknak és élelmiszerbiztonsági szempontból is megbízhatóbbak, habár az elmúlt években sokat javult az importtermékek megbízhatósága is. A magyar vásárlók december és március között 10-15 százalékkal is hajlandók többet fizetni a magyar termékekért - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a zöldségtermesztés kibocsátása, a burgonyát leszámítva, a 10-12 milliárd forintos gombatermesztéssel együtt, évente 190-195 milliárd forint, amelyből a hajtatott növények közül a zöldpaprika 28-30 milliárd forintot, a paradicsom 25-28 milliárd forintot, a gyökérzöldségek 15-17 milliárd forintot, a káposztafélék 8-9 milliárd forintot, a hagymafélék pedig 7-8 milliárd forintot tesznek ki.

 

tomatoes-950723_1280

Fotó: pixabay.com

 

A zöldségek előállítási költsége növényfajtánként eltérő és a folyó évi költségek szélsőséges határok között mozognak. Egy hektárra vetítve a legkisebb előállítási költsége, négyzetméterenként 600-800 forint, a saláta- és káposztaféléknek van, amelyekből 7-8 millió forint bevétel származik. A legdrágább az üvegházban termesztett cherry paradicsom, előállítási költsége négyzetméterenként 11-14 ezer forint között mozog, ebből 130-170 millió forintnyi bevétel keletkezik - közölte a FruitVeB elnöke.


Szólj Te is hozzá!