Lézerrel harcolnak a mezőgazdasági kárt okozó madarak ellen

Utolsó változtatás: 2018-03-01 | Első közzététel: 2018-02-28
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Lézerrel harcolnak a mezőgazdasági kárt okozó madarak ellen
Új eszköz jelenthet megoldást a termelőknek és a vállalkozásoknak, akiknek eddig nem állt rendelkezésére hatékony és humánus módszer a madarak távoltartására. 

Mezőgazdasági területeken a kár egyes helyeken elérheti a termés 30-40 százalékát. Más területeken az okozott kár és a szennyeződések megszüntetése akár milliós nagyságrendű is lehet. A jövőben egyre több helyen „lézerkerítés” kergeti el a szárnyas betolakodókat.

A mezőgazdasági terményekben elsősorban a galambok és a seregélyek okoznak károkat, amelynek a mértéke akár 40% is lehet. Az USA-ban a madarak akár 50 ezer dolláros kárt is okozhatnak egyetlen éjszaka alatt. Egy 2014-es felmérés szerint a termelők 84%-ának okoznak kárt a madarak, a becslések szerint minimum 16%-os termésveszteséget okozva.

 

nature-1441862_1280

 

A mezőgazdasági kártételen túlmenően a madarak évszaktól függetlenül problémát jelentenek például a raktárak, állattartó telepek, ipari létesítmények működésében vagy a közlekedésben is. A szárnyasok többféle módon is okoznak károkat, nemcsak megeszik a termést, szennyeznek a tollukkal, ürülékükkel is. Ha az utólagos kárelhárítás költségét is hozzáadjuk, országos szinten évente többmilliárdos tételről van szó. A reptereken például nem jelentkezik anyagi kár – a munka épp a megelőzés érdekében zajlik – ennek ellenére a madarak távoltartása komoly költségterhet jelent az üzemeltetőnek. Az ipari létesítményekben okozott közvetlen károk és a takarítás költségei mellett a higiéniai kockázat minimalizálása is folyamatos erőforrásokat igényel.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ilyen károk jogi ellentételezése is nehéz. A biztosítók nem szívesen szerződnek ezekre a kockázatokra. Hatósági bejelentést ugyan lehet tenni például a vadásztársaságoknál, de a tapasztalatok szerint ezek az ügyek évekig húzódhatnak, és jellemzően nem vezetnek eredményre – mutatott rá a helyzetre Péter István, a témával hivatásszerűen foglalkozó Agrosol 2000 Kft. vezetője.

 

agrilaser3

 

A hosszú ideje megoldatlan gondot egy Agrilaser néven futó fejlesztés látszik orvosolni. A zöld, kerítésszerű nyalábok nem ártanak az állatoknak, de távol tartják azokat a védett területről. Európában főként sirályok, varjúfélék, galambok, vadkacsák, vadlibák, seregélyek ellen vetik be.

 


Szólj Te is hozzá!