Pálmaolaj helyett bálnazsírt kenj magadra? Kíméld meg Ázsiát!

India és Kína után 2,7 millió tonnával Európa importálja a legtöbb pálmaolajat évente. A FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete) számításai szerint a bioenergiára használt pálmaolaj-igény a 2001-es adatokhoz képest 2030-ra megduplázódik.

Az olajpálma, mely minden más olajmagvak és olajos növények közül a legnagyobb hozammal rendelkezik hektáronként kizárólag Ázsia, Afrika és Amerika trópusi területein él meg. Az olajpálma-ütetvények kialakítása azonban őshonos erdők irtásával, őshonos állatok (például tigris, elefánt és orángután) élőhelyének lerombolásával, erdőirtással és nem utolsó sorban a helyi közösségek jogainak és érdekeinek mellőzésével jár. Ehhez még hozzájárul az is, hogy az emberi tevékenységből származó üvegházgáz-kibocsátás 20 százaléka az erdőirtásra vezethető vissza. Pontosan ezért a világ legtöbb pálmaolaját előállító Indonézia a harmadik a rangsorban a világon az üvegházgáz-kibocsátás tekintetében.

A WWF a Kerekasztal a Fenntartható Pálmaolajért (RSPO) egyik alapító tagjaként 2002 óta dolgozik azon, hogy fenntartható módon alkalmazható pálmaolaj-termelés folyjon. Az RSPO egy szabványrendszert alakított ki, amely bizonyítja, hogy a pálmaolaj kitermelése környezetileg és társadalmilag is felelős módon történik.

A most leszállított délkelet-ázsiai pálmaolaj megmutatja, hogy a szabványrendszer sikeresen működik. Számos európai cég, mint az Unilever, a Sainsbury"s és Albert Heijn már nyilvánosan is elköteleződött, hogy hitelesített pálmaolajat fog vásárolni. A WWF reméli, hogy sokan csatlakoznak hozzájuk. A szervezet e mellett felszólítja a feldolgozókat és a kiskereskedőket, hogy készítsenek konkrét, határidős terveket pálmaolaj vásárlásuk 100%-osan hitelesítetté válásához.

A Greenpeace 2008 tavaszán még az Unilever DOVE termékei ellen kampányolt, amely termékekeben nem ellenőrzött pálmaolajat használt: