Mit jelent az, hogy a gyökereztetéskor az alap faj fog nőni belőle?
Minden növény esetében - amit oltással, szemzéssel szaporítanak - mindig van egy alapfaj, ezt nevezik alanynak, és ebbe helyezik a fajtát.
Következő »Mi a véleményed a jelenlegi télről?

Az arany akác átlagos magassága 2-8 méter, kérge sima, sötét barna és szürke között változik. A kifejlett fának nincsenek igazi levelei, hosszú, sarló alakú levélhez hasonló részek helyettesítik, melyek zöldek, fényesek, hosszuk 8-20 cm, szélességük pedig 0,5-3,5 cm. A kerekített virágzatok világossárgák, 4-23-as tömörülésekben fürtvirágzatot alkotnak, az ágak végén virágbugákban fordulnak elő. A virágzatokat lapos, egyenes vagy kissé görbe hüvely követ, melynek hossza 5-14 cm, szélessége pedig 0,5-0,8 cm.
Az Acacia pycnantha-t először George Bentham botanikus írta le, 1842-ben a „London Journal of Botany” nevezetű újságban. Az első példányt a felfedező Thomas Mitchell gyűjtötte be Új- Dél-Wales belső részén. A „pycnantha” jelző a görög pyknos (sűrű) és anthos (virágok) szavakból ered, és a sűrű virágfürtökre utal, mely a gömb alakú virágzatot alkotja.

Az arany akác Ausztrália dél-keleti részén, Dél Ausztrália Eyre-félszigetétől Viktória nyugati részéig, északon pedig Új-Dél-Wales déli részén és az Ausztrál Fővárosi Régió területén található meg. A nyílt eukaliptusz erdőkben, száraz, sekélyes talajon fordul elő.
Ausztrália összes déli államában honos, továbbá Dél Afrikában és Kaliforniában is.
Az arany akácot a mérsékelt égövű vidékeken kérgében található csersavjáért nevelik, a legnagyobb termést adja az összes akác közül. Illatos virágait parfüm készítésre használják.
Ausztráliában termesztik, az északi féltekére az 1800-as évek közepén vezették be. Habár nagyon rövid életű, közkedvelt fa fényes, sárga, illatos virágai miatt. A faj valamilyen szinten fagytűrő, és sok fajta talajhoz alkalmazkodott, de a jó vízelvezetésű talajt kedveli. Előre áztatott magból lehet szaporítani, amire azért van szükség, hogy a meleg víz a mag kemény héját megpuhítsa.

Habár az akácokat, és különösen az arany akácot, mindig is Ausztrália nem hivatalos virág emblémájának tartották, az arany akácot Ausztrália 200 éves évfordulója alkalmából, 1988-ban nyilvánították hivatalosan is Ausztrália virág emblémájává. Szeptember 1-jén az Ausztráliai Nemzeti Botanikus Kertben tartották az ünnepélyt, amely keretén belül Hazel Hawke, a miniszterelnök felesége elültetett egy arany akácfát. 1992-ben szeptember 1-jét nemzeti akác napnak nyilvánították.
Az ausztrál címerben jelen van egy akác füzér, de nem kimondottan az arany akácot jelképezi. A fehér és zöld színek, melyet az ausztrál sportolók nemzetközi versenyeken viselnek, szintén az akácra utalnak.
Az ausztrál nemzeti virágok bemutatása céljából nyomtatott bélyegek közül 1959-ben és 1960-ban a 2 filléres bélyegen jelent meg az akác. 1970-ben egy 5 filléres bélyegen megjelent az arany akác, mely kiegészítette Ausztrália virág emblémáinak korábbi gyűjteményét. Ausztrália napját megjelölve egy 41 filléres bélyeget nyomtattak „Acacia pycnantha” címkével. Ez a növény inspirálta az ausztrál érdemrend rajzát és díszítését is.