No SSO cookie

Ismerjük meg a hamisciprusokat!

Utolsó változtatás: 2010-08-25 | Első közzététel: 2010-04-23
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Ismerjük meg a hamisciprusokat!
A növények elnevezései néha az őrületbe kergethetik az embert. Az álciprus Chamaecyparis csoportja is pont ilyen. A növénynevek körüli zűrzavartól függetlenül, az álciprus vagy hamisciprus a kerttulajdonosok örök kedvence. Az aranylombozata lenyűgöző, olyan fényesen ragyog a kertünkben.

Aranylombú cserjék: az álciprus

 

Az igazság az „álciprus"-ról

 

Először is azzal kezdem, hogy tisztázom a hamisciprus nemzetséghez tartozó növények hasonló elnevezésük miatt kialakult zűrzavart. Ebben az esetben nem csak a tudományos elnevezések mentesek a kritika alól, hiszen a kavarodás onnan indul, hogy a Chamaecyparis nem igazán jelent „hamisciprus"-t. A szószerinti fordításban ez „földi ciprus"-t jelent (a görög chamai szó jelentése: a földön). Ezek, néhány hamisciprus fajtától eltekintve, mind toronymagasra nőnek.

Bár nem valódi ciprusok, az ebbe a nemzetségbe tartozó fák és cserjék a ciprus család tagjai. Egy másik faja ennek a családnak - igen, kitalálta - a valódi ciprusok, beleértve a borókákat és az életadó fákat.

A táj legkáprázatosabb fái és cserjéi a hamisciprus nemzetséghez tartoznak, mint például a:

 

Hinoki álciprus

 

Csüngő ágú alaszkai cédrus

A „fonalas levélzetű" cserjék, mint a „Törpe sárga" álciprus, „Szavára" álciprus, stb. Ismét jusson eszünkbe a nevek közötti kavarodás. Bár a köztudatban „Hinoki ciprus" a neve, ez a nagyon elterjedt japán faj (Chamaecyparis obtusa) nem is valódi ciprus. Egyik kedvencem a Chamaecyparis obtusa „Crippsii", az Aranylombú kúpos hinoki álciprus.

 

Chamaecyparis obtusa
Chamaecyparis obtusa

 

Nyelvészeti szempontból, a dolgok még most sem állnak jól a Chamaecyparis nootkatensis „Pendula"-t illetően (ismertebb nevén a csüngő ágú nutka hamisciprus).

 

Chamaecyparis nootkatensis
Chamaecyparis nootkatensis

 

Egy másik álciprus fa még kevésbé „cédrus", mint „ciprus"! A kék színű nemesített Chamaecyparis nootkatensis „Glauca Pendula"-t sem szabad összetéveszteni egy másik „csüngő kék cédrussal", melynek neve csüngő Atlaszcédrus (Cedrus atlantica „Glauca Pendula"). Az utóbbi az egy valódi cédrus.

 

Cedrus atlantica
Cedrus atlantica „Glauca Pendula"

 

Fonalas levélzetű hamisciprusok: Aranylombú cserjék

A japán vagy „szavára" hamisciprusról (Chamaecyparis pisifera) az Ohio-i Állami Egyetem tudományos folyóirata szerint a „a standard típusa, mely ritkán elérhető a csemetekertben, egy 18 méter magas és 6 méter széles fa, azonban a kicsi, közepes és nagy cserjék általában 1 és 6 méter között mozognak úgy magasságban, mint szélességben, a nemesítéstől függően".

 

Chamaecyparis pisifera
Chamaecyparis pisifera

 

Egyes hamisciprus cserjék az úgynevezett „Filifera" vagy másnéven „fonalas levélzetűek" csoportjába tartoznak, melyek zöldes-arany és aranyszínű lombozattal büszkélkedhetnek. Nagyon sok név alatt futnak, mint például „Törpe sárga"  a Fonalas Szavára hamisciprus („Filifera Aurea Nana"), valamint a „King's Gold" fajta. Ezek a nemesített cserjék pikkelyes, szalag formájú, arany lombozattal rendelkeznek. Az utóbb említett jellegzetessége után kapta elnevezését, „Filifera", a „fonalas termés" latin neve; ebben az elnevezések körüli zűrzavarban, legalább a fonalas levélzetűek nevét tisztáztuk.

A Savára álciprus cserjék örökzöldek, de nem a szó szoros értelmében. Az „örökzöld" itt azt jelenti, hogy a lombozat megtartja eredeti színét és nem változik évszaktól függően. Éppen ezért, az „örökzöld" kifejezés nem egészen helyénvaló, mivel a kérdéses szín nem is a zöld. Példának okáért a kék fenyőfák örökzöldek, mégis egész éven keresztül ezüstkékben pompáznak. Olyan nemesített fajok esetében, mint a Törpe sárga hamisciprus, egész évben arany színű lombozattal rendelkeznek (ha elegendő napfényt kapnak).

A Törpe aranysárga és a Fonalas szavára összehasonlításából az alábbi következtetést vonhatjuk le:

 

Chamaecyparis pisifera

 

A sárga pikkely-szerű lombozat - a Törpe sárga hamiscipruson-eltakarja a vékony, aláhulló (törpe-szerű), félig csüngő fürtöket és lassan növekszik, egészen addig, amíg el nem éri az 1,5 méter magasságot és a 2 méter szélességet.

Ha a növény teljes napfényben nő, az arany-sárga színe megmarad, nem úgy, mint más „arany" nemesített fajták esetében (mint például a „Filifera Aurea Nana"), amelyek a nyár közepére sárgás, illetve világos zölddé halványulnak.  Sajnos, ha a törpe típusúakat sok napfényben neveljük, azok az északi éghajlatban elsárgulnak, és egész télen visszataszító sárgás-barna lombozatot mutatnak. Én magam a Chamaecyparis pisifera „King's Gold"-ot termesztem. Átlagos magassága 45-50 centiméter és szélessége 1 méter. Én teljes napfényben tartom (nyáron), hogy lombozata arany színű legyen. Szerencsére a nap állása télen pont olyan, hogy a fény nem éri a növényt teljesen, talán annak köszönhetően, hogy messzemenőleg elkerültem a cserje teljes kifakulását.

 

Chamaecyparis pisifera „King´s Gold
Chamaecyparis pisifera „King´s Gold"

 

Kiváló szerkezetüknek köszönhetően, ezek a fonalas levelű hamisciprus cserjék felbecsülhetetlen értékűek a kertépítésben, és arany lombozatuk érdekessé teszi a kertünket.


Szólj Te is hozzá!