No SSO cookie

Ismerjük meg a kőrisfát (Fraxinus excelsior)! - 1. rész

Utolsó változtatás: 2010-09-22 | Első közzététel: 2010-09-09
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Ismerjük meg a kőrisfát (Fraxinus excelsior)! - 1. rész
A kőrisfa ez erdők egyik legfontosabb fája. Az Egyesült Királyságban és Európa nagy részén őshonos, Észak Amerikában egy közeli rokona képviseli a kőrisfát.

Hiedelmek a kőrisfáról (Fraxinus excelsior)

 

A kőris, csakúgy, mint a fagyal, az olíva és az orgona, az „olajfafélék” növénycsaládjába tartozik. Az olajfafélék családjához nemcsak fák, hanem cserjék is tartoznak, jellegzetességük a páratlan levél és a tölcsér alakú 2 vagy 4 tagú virág. A Fraxinus, kőris nemzetség, amihez a kőrisfa is tartozik, három lombhullató fát foglal magába, egyes fajok virágai egyivarúak, ami azt jelenti, hogy vagy csak porzót, vagy csak termőlevelet hordoznak, termése szárnyas lependék. A nemzetség nevének eredete bizonytalan.

A magas kőris (Fraxinus excelsion) a nemzetség többi tagjához viszonyított magasságáról kapta a nevét. Jellegzetessége a kehely és a párta hiánya, a levélkék hosszúkás-lándzsás alakúak, a szélük csipkézett, az összetett levélen általában 9-15 levélke található.

Az európai irodalomban gyakran fellelhetőek a kőrisfára való hivatkozások, mivel a görögök és rómaiak kemény fájukból lándzsát készítettek, a rómaiak mezőgazdasági szerszámok készítésére is felhasználták. A skandináv mitológiában is kiemelkedő szerepük van.



Kőrisfa




Az Edda versek (Óészaki mitológiai és hősi énekek) szerint egy sas üldögél a misztikus kőrisfa tetején, onnan figyeli, hogy mi történik a világban, miközben egy mókus fel alá futkározik a fán, hogy beszámoljon arról, amit a sas nem láthat. Törzsén kígyók tekerednek, gyökeréből pedig két tiszta patak csörgedezik, az egyik a múlt ismeretének patakja, a másik pedig a jövőé. Az ember a szent fából lett alkotva.

A kőrishez számtalan hagyomány és hiedelem fűződik. A beteges gyerekeket a törzsén vágott nyíláson vezették át, mivel különböző betegségek elleni gyógyhatást tulajdonítottak neki. Egy másik szokás szerint cickányt temettek el a fa törzsébe vájt lyukban, a cickányról ugyanis azt tartották, hogy a marhacsordát elvarázsolja, sántaságot és görcsöt okoz. Az ágak suhangatásaival űzték el ezt az átkot.

Angliában, egyes falvakban még mindig azt tartják, hogy az angol koronára és az egész országra balsors vár abban az évben, amikor a kőrisnek nincs termése. Ez a hiedelem onnan eredhet, hogy nincs olyan év, amelyben a fa teljesen termés nélkül maradna. Népi időjóslásban is megjelenik a kőris, az esős vagy száraz évszakot az határozza meg a hiedelem szerint, hogy a kőris a tölgy előtt vagy után bontja leveleit.



Kőris




Kérge sima, hamuszürke, a rügyek feketék, a fiatal lombozat zöld.

A kőris magassága 9-15 m, de elérheti a 20-27 m-t is, törzsének kerülete átlagosan 1,5-1,8 m, de kivételes esetekben 6 m is lehet.

Nedves, agyagos talajban növekedik a leginkább. Ha zsúfoltan vannak, magas törzse lesz a fának, és az ágak magasról nyúlnak ki, ha viszont egyedül áll, hosszú ágai vannak, melyek kis ágacskákban terjeszkednek szét. Az öregebb fák ágai lefele irányulnak, főleg ha köves lejtőkön növekednek.

A rövid, fekete, ovális rügyek megkülönböztetik az európai kőrist az amerikai fajtától.


Szólj Te is hozzá!