No SSO cookie

Hogyan készítsünk komposztot?

Utolsó változtatás: 2015-08-20 | Első közzététel: 2010-05-04
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Hogyan készítsünk komposztot?
Minden kert számára hasznos, ha a talajt tápláló- és szerves anyagokkal dúsítják annak érdekében, hogy a növények jobban fejlődjenek. Az egyik legnépszerűbb és leghasznosabb erre a célra a komposzt. Lássuk, hogyan tudjuk magunk is előállítani?

Komposztot bármely kerti felszereléseket árusító szaküzletben lehet vásárolni, de nagyon könnyű (és kevésbé költséges), ha mi magunk állítjuk elő. Úgy a kerti növények, mint a szobanövények meghálálják, ha tápanyagban gazdag földben neveljük őket.

 

Mi a komposztálás?

A komposztálás egy olyan folyamat, melynek során a szerves hulladék és víz keverékéből a hasznos baktériumok lebontják a szerves anyagokat. A keveréket felhalmozzuk, de időnként meg kell forgatni, hogy kifejlődjenek ezek a baktériumok. A jelenség során hő fejlődik, mely segíti a szerves anyagok lebomlását. A kész komposzt föld illatú, fekete és cseppet sem hasonlít az eredeti keverékre.

 

 

Mennyi komposztot készítsünk?

Ha kis méretű a kert, akkor kevés komposztra van szükségünk. A növények viszont sosem fognak betelni ezzek a fekete "arany"-nyal. A komposztálásra jó megoldás a földigiliszta tenyésztése, mert a komposztgilisztának is nevezett csúszómászó jelenléte a komposzthalomban gyorsítja a folyamatot. Nagyobb mennyiség készítésekor tartsuk a komposztot ládában, mely bármilyen anyagból készülhet. Három raklap összeillesztésével egyszerűen elkészíthető a komposztláda, melynek nincs fedele, így könnyen forgatható a benne levő halom. Természetesen kapható igényes kivitelezésű komposztláda is, kinek-kinek a zsebéhez mérten. A láda tartozéka lehet még egy nyeles kavarókanál.

 

Hogyan készítsünk komposztot?

A komposzt előállításakor három fontos hozzávalóra van szükség:

- zöld hozzávalóra

- barna hozzávalóra

- nedvességre

 

 

A zöld hozzávaló nitrogéntartalma magas. Zöld anyag az, amit mi általában konyhai hulladéknak nevezünk, mint például az őrölt kávé, lehámozott héjak, gyümölcs-csutkák és a tojáshéj. Minden konyhai hulladék, ami nem zsíros, vagy nem húsféle komposztálható. Az ürülék (NEM a kutya vagy macska ürüléke, csak a baromfiudvarban élő állatoké), a lenyírt fű, levelek és a földből kihúzott gyomok, ugyancsak zöld anyagok.

A barna hozzávalók széntartalma magas. A papír, fűrészpor, kis ágak és gallyak, szalma tartoznak ebbe a kategóriába. A nitrogén- és széntartalom aránya akkor a legideálisabb, ha a barna- és zöld hozzávalók egyforma mennyiségben vannak benne. Komposztanyagnak alkalmasak a a szárak és a növény minden olyan része, amit nem használtunk fel, valamint bármilyen zöld- vagy barna hulladék, amit az istállókból, csűrökből kitakarítunk. A gabonaszárak és a konyhai hulladék is komposztnak való. A tápanyagokban gazdag kész komposzt megvédi a földet a kiszáradástól vagy a pangó talajvíztől.

A víz az utolsó kulcsfontosságú hozzávaló ahhoz, hogy a komposzthalom megfelelő minőségű legyen. Nedvesség nélkül hónapokba telhet, hogy a halom átalakuljon, ha pedig kiszárad, akkor egyáltalán nem fog lebomlani. Viszont, ha túl sok a nedvesség a halomban, akkor szaga lesz, és nyálkássá válik, mert a káros baktériumok aránya nagyobb benne, mint a hasznosaké. Figyeljünk arra, hogy a halom nedves maradjon, de ne öntözzük túl! Ha nem kap elég esővizet, akkor öntsünk rá egy vödör vizet hetente egyszer. A komposzthalom akkor a megfelelő állagú, ha a közepe meleg. Fontos a komposzt fertőtlenítése, és a gyomnövények magjainak elpusztítása. A hő jelenléte a bizonyíték arra, hogy a baktériumok aránya megfelelő.

 

 

Mi egyebet kell tenni a komposzthalommal?

Hetente egyszer át kell forgatnunk. Ez nem igényel nagy munkát. Lapátoljuk a külső réteget befelé körös-körül, míg a friss rétegek kívülre nem kerülnek. Így, a hasznos organizmusok a halom minden részébe eljutnak. Ha a komposzthalomban hő fejlődik és megfelelő mennyiségű nedvességet kap, akkor 1-2 hónap leforgása alatt csodálatos, fekete komposztot nyerünk.

 

Kész a komposzt, hogyan tovább?

A komposzt jótékony hatása úgy a kerti, mint a szobanövények esetében tapasztalható. Tavasszal nagyobb mennyiségben keverjük a a talajhoz, még az ültetés megkezdése előtt. Később szórhatjuk a termőföld felszínére is, mert az öntözéssel a hasznos tápanyagok bekerülnek a talajba. Ősszel kertünk egész területén osszuk szét komposztunkat, így az télen is "dolgozhat".

 


Szólj Te is hozzá!