A komposztálás folyamata
A környezetbarát kertészkedés módja a komposztkészítés. Lássunk néhány tudnivalót a komposztálás folyamatáról és hasznosságáról!

Mi a komposzt?

A komposzt nem más, mint szerves anyagok bomlásának végterméke. Mivel szerves hulladékból keletkezik, ezért a kertben felhalmozódott száraz levelek, felaprított gallyak és a konyhai növényi eredetű maradék, mind alkalmas komposzt készítésre.

Kitűnő talajminőség-javító tulajdonsága okán a komposztot joggal nevezik a kertészek „barna arany"-nak. Agyagos talajhoz keverve megkönnyíti a tápanyagok felszívódását a növényekbe. Homokos talajjal elegyítve pedig megnöveli annak vízmegtartó képességét. Mivel a komposzt szerves anyagokkal látja el a táptalajt, ezáltal biztosítja a növények egészséges fejlődését.

A komposztkészítés kitűnő módszere a lehullott levelek és egyéb kerti hulladék újrafelhasználásának. Ahelyett, hogy fizetnénk a háztartási és a kerti szemét elszállításáért, komposzt formájában visszajuttathatjuk a bennük lévő szerves anyagokat a talajba. A saját készítésű komposzt a tőzegmoha megvásárlását is feleslegessé teszi!

 

komposztladak
Komposztládák

 

A komposztálás folyamata

Komposzt készítéséhez négy fontos összetevő szükséges: szerves anyag, oxigén, nedvesség és a mikroorganizmusok jelenléte.

Kitűnő szervesanyag-forrás a növényi eredetű hulladék és az olyan trágya, amely növényekkel táplálkozó kisállatoktól származik. A minőségi kerti komposzt előállításához barna (elszáradt levelek, gallyak, trágya) és zöld (levágott gyep vagy fű, gyümölcshéj stb.) hulladékból származó szerves anyag keveréke a legmegfelelőbb. Az egészséges kerti komposzt készítésekor 1 rész szénben gazdag barna anyagot és 1 rész nitrogéndús zöld anyagot elegyítsünk a komposztládában. A folyamat felgyorsítása érdekében vágjuk vagy aprítsuk finomra az összetevőket. Ha több a barna anyag (elszáradt levelek) a keverékben, akkor a szerves anyagok biológiai lebomlási folyamatát maroknyi, a kereskedelemben kapható nitrogéntartalmú műtrágya hozzáadásával segíthetjük elő. Erre a célra a legalkalmasabb az NPK 10-10-10 összetett műtrágya.

A nedvesség szintén katalizátora a komposztálási folyamatnak. A komposzt nedvességtartalma a kicsavart vizes szivacséhoz hasonlatos legyen. Ha a komposzthalom túl száraz, a lebomlási folyamat lassú lesz. Ezért szárazság idején adjunk a keverékhez vizet vagy nagyobb mennyiségű barna szerves anyagot. Ha viszont túl nedvesek a rétegek, akkor forgassuk át és keverjük össze őket. Egy másik megoldás a keverék száraz, barna szerves anyagokkal való dúsítása.

A szerves anyagok lebontásában és átalakításában résztvevő mikroorganizmusok és baktériumok oxigént vesznek fel a levegőből a komposztálás folyamata alatt. Ha nem áll elegendő oxigén ezen baktériumok rendelkezésére, akkor kellemetlen szag kíséretében megindulnak a rothadási folyamatok. Ezért ajánlott a komposzthalmot megforgatni, átkeverni, a szélektől indulva a közepe felé haladva. A bomlás folyamata alatt hő szabadul fel, ezért várjunk legalább 2 hetet, amíg a halom közepe lehűlt vagyis ott már megtörtént a lebomlás, és csak azután forgassuk át az anyagot. Ennek a műveletnek a gyakorisága siettetheti a komposztálási folyamatot.

 

komposztlada-burgonya
Komposztládában termesztett burgonya

 

A baktériumokra és más mikroorganizmusokra hárul a legfontosabb feladat, a tulajdonképpeni komposztálás elvégzése. A szerves anyagokat oxigén és víz jelenlétében a kert számára hasznos tápanyaggá változtatják komposzt formájában. A folyamat során felszabaduló hő értéke a halom közepén a legnagyobb. A folyamat felgyorsítható táptalaj vagy már érett komposzt hozzáadásával, mert így megnövelhető a komposztálandó anyagba bevitt baktériumok és mikroorganizmusok mennyisége. A kereskedelemben kaphatóak a komposztálási folyamatot beindító temékek, alkalmazásuk felesleges abban az esetben, ha keverékben egyensúlyban van a szén-nitrogén arány (1 rész zöld szerves anyag, 1 rész barna szerves anyag).

A komposztba bekerülő élő szervezetek a rovarok és a férgek, a baktériumok mellett szintén aktívan résztvesznek a komposztálási folyamatban. Ezek az élőlények a komposzthalom nagyobb méretű összetevőit is lebontják.

 

Mennyi idő szükséges a komposztáláshoz?

kesz-komposzt
10 hónap alatt elkészült komposzt

A komposzt előálításához szükséges idő számos tényezőtől függ, beleértve a halom nagyságát, annak tápanyagtartalmát, az összetevő anyagok méretét és az átforgatások számát is.

A komposztálás 85-140 liter szerves hulladékhalom (kb. 80-140 köbdeciméter) esetében a leghatékonyabb. Ugyanis ennél a mennyiségnél alakul ki a halom közepén a lebomláshoz szükséges legoptimálisabb hőmérséklet. Kisebb halom esetében hosszabb ideig tart az érett komposzt képződése. Az 1,5 m hosszúságú és ugyanakkora mélységű nagyobb halom esetében a komposzt kialakulása az átkeverések számától függ. Tulajdonképpen két komposztrakással is dolgozhatunk. Az egyik a már érett, a kertben hasznosítható komposzt, a másik a még lebomlóban levő halom.

A komposztálási folyamat hosszabb ideig tarthat akkor is, ha a halom nagyobb mennyiségű barna szerves anyagot tartalmaz. Felgyorsíthatjuk a folyamatot, ha több zöld hulladékot vagy nitrogén-tartalmú műtrágyát keverünk a komposztálandó anyaghoz (1 csészényit 2,5 négyzetméterenként).

A kerti és konyhai hulladék felülete is döntően befolyásolhatja a komposztkészítés időtartamát. Ha összetördeljük vagy szükség szerint felaprítjuk/vágjuk a komposzthoz valókat, akkor a megnövekedett felülethez könnyebben hozzáférnek a baktériumok és gyorsabb lesz a bomlasztási folyamat.

A komposzt kialakulásának időtartamát az átkeverések illetve -forgatások gyakorisága is befolyásolja. Ez a 2-4 hetenkénti művelet felgyorsítja a folyamatot azért szükséges legalább 2 hetet várni, hogy a halom közepe kellőképpen felmelegedjék és a bakteriális tevékenység elérje a csúcspontját. Egy átlagos komposztálóban 4-5 hetenként forgatják át az anyagot. A komposztnak való forgatásakor győződjünk meg arról, hogy az anyag a külső szélektől középre, középről pedig a külső részekre keveredik.

Az átforgatások számától és az évszaktól függően már 3 hónap alatt elkészülhet a tápanyagokban gazdag, kerti komposzt. Télen a baktériumok és a mikroorganizmusok tevékenysége lelassul, ezért novembertől már nem javasolt az átkeverés, mert csak így őrizhető meg a halom közepén fejlődő hőmennyiség. Nyáron a melegben felélénkül a baktériumok tevékenysége, és ezáltal a komposztálási folyamat is felgyorsul.

 

A komposzt felhasználása

Keverjük a komposztot kertünk táptalajába, hogy felfrissítsük azt még a tavaszi ültetések előtt. A friss komposzt talajtakaróként alkalmazható 7-10 cm-es rétegben a föld felett. Az érett komposztot 15 cm mélységben keverjük a talaj legfelső rétegébe. Konyhakerti növények, virágágyások és frissen ültetett évelők talajának kitűnő tápanyag-forrása a komposzt. Talajtakaróként virágágyások, fák, cserjék, konyhakerti növények környékén alkalmazható mintegy 7 cm vastagságban, vigyázva, hogy ne kerüljön közel a növény szárához vagy törzséhez.

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Körtefámon a fiatal gyümülcskezdemények mellett újra virágokat hajt. Mi a teendőm vele?

Valószínűleg ez a mostani időjárás előidézett egy másodvirágzást

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Eső után

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.