Hogyan tegyük a kertünket méhbaráttá?

5
Hogyan tegyük a kertünket méhbaráttá?
Telepítsünk minél több a helyi környezethez alkalmazkodó gyümölcsfát, melyek kevesebb permetezésel is bőségesen teremnek! Melléjük alakítsunk ki méhcsalogató virágos foltokat a kertben.

Sajnos Magyarországon az utóbbi időben egy újfajta szemléletű kertépítés terjedt el. Egyre sokasodnak az olyan kertek, ahol nincsenek fák, bokrok, csak szépen megnyírt fű. Az ilyen sivár kertekben csak nagyon kevés állat talál magának megfelelő élőhelyet. Ezek a kertek bizony üresek, a biológiai sokféleség sivatagjai. Vannak azonban izgalmas, gazdag növényzetű, talán egy kicsit elvadultnak is tűnő kertek, birtokok, amelyek nagyon sok élőlénynek nyújtanak táplálékhelyet, menedéket. Az ilyen kertekben nemcsak a növények és állatok, de az emberek is jobban érzik magukat.

méhbarát kert

Gyümölcsöskertjeink legkedvesebb és leghasznosabb rovarvendégei a háziméhek

A méz kiváló csemege, ám jó tulajdonsága nem csak ebben rejlik. Az aranysárga ragacsos folyadék ugyanis az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomság. A természet eme édes adománya négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám még így is fér bele mindenből, ami jó: kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és kis mennyiségben B1, B2, B3, B5, B6, C-vitamin. A sötétebb mézek (pl. fenyő, pitypang) gazdagabbak ásványi elemekben, vasban, rézben és mangánban.

Gyümölcstermő növényeink szinte kivétel nélkül idegen megporzásra szorulnak

A megporzó vad rovarok száma évről évre jelentősen csökken: ennek következtében fokozódik a méhek szerepe a gyümölcsfák megporzásában. Ha valaki egy virágzó cseresznye- vagy meggyfa alatt tartózkodik szélmentes, napos időben, akkor maga is meggyőződhet arról, hogy a virágokat milyen tömegben lepik el a virágport gyűjtő háziméhek. Ezek egyik fáról a másikra repkedve a lábukra és potrohuk szőreire tapadt virágport a bibékre juttatják, megporozzák a virágokat.

Miért legyünk jóban a méhekkel?

 

A méhek télen is élnek!

Korábban elterjedt az a nézet, hogy a méhek téli álmot alusznak, dermedt állapotban várják a meleget, ma már minden méhész tudja, hogy a méhek télen fűtenek, s anyagcseréjük melléktermékeként jelentős hőmennyiséget termelnek. Szárnyuk és toruk rezegtetésével elérik, hogy a telelőfürt belső magjában, ahol az anya van, a hőmérséklet a kinti időjárástól függetlenül állandóan 28–32 fok körül mozog, a fürt külső rétegében sem csökken 6–8 Celsius-fok alá.

A táplálék bebiztosítása mellett nagyon fontos a méhek téli nyugalmának a biztosítása, elsősorban attól kell megóvni a kaptárokat, hogy valamilyen módon egér jusson a beltérbe, mert állandó rágásával, mozgásával felkavarja a méhcsaládot, amely akár a család teljes pusztulásához is vezethet. A méhész elmondta, hogy a méhek maguk is védekeznek az idegen behatoló ellen. Volt rá példa, hogy egér került a kaptárba, amit a méhek megöltek, majd a kiszáradt testét propolisszal mumifikálták. A röpnyílások leszűkítése mellett ügyelni kell arra is, hogy a faágak ne érjenek a kaptár tetejéhez, vagy oldalához, mert szeles időben a kopogás, a dörzsölődés is zavarja a méhek nyugalmát.


A méhek először a kaptárukhoz legközelebb eső fákat keresik fel. Minél távolabb van a gyümölcsöskert a méhestől, viszonylag annál kevesebb dolgozó méh jut el a virágokra. A méhek 2 km-nél nagyobb távolságra nem is repülnek.

Miért legyünk jóban a méhekkel?

Védjük a méheket!

A méhek nagyon érzékenyek a növényvédő, rovarölő szerekre. Teremtsünk számukra tiszta mérgektől mentes környezetet! Ha biogazdálkodást folytatunk a kertünkben, azért nemcsak a méhecskék lesznek hálásak, de saját magunkat és családunkat sem mérgezzük.

Ha mégis alkalmazunk növényvédő szereket,  akkor csak néhány alapvető permetezési szabályt kellene figyelembe venni és megtartani! Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze:

  1. Virágzás idején csak szükség esetén permetezzünk gyümölcsösben!
  2. Virágzó gyümölcsfát rovarölő szerrel soha ne permetezzünk! (Ha erre kényszerülünk, pl. moniliás fertőzés elleni permetezéskor, akkor várjuk meg a napnyugtát)
  3. Permetezési szándékunkat jelentsük be a jegyzőnél, ahol azt a méhészekkel közlik, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtehessék.
  4. Motoros permetezőgép használatakor már a szomszédot is értesíteni kell permetezési szándékunkról

A mégkímélő technológiáról minden részlet itt olvasható>>

A méhek ritkán támadnak

Sokan félnek a méhektől, és ezért nem szeretik, ha a kert közelében méhkaptárt állítanak fel. A félelemre azonban nincs ok. A virágokat szorgalmasan keresgélő méhek csak kivételes esetben támadják meg az embert. A kertjében nyugodtan dolgozó, sétáló vagy pihenő embert a méhek nem szúrják meg. Csupán az erős szagok (izzadság, erős parfüm) irritálja a méheket arra, hogy fullánkukat az ember bőrébe mélyesszék.

A méhszúrás (nem csípés!) nyomán a bőr felületén kisebb daganat, pirosodás, később viszketés jelentkezik, amely azonban veszélytelen és néhány óra alatt elmúlik. A szúráskor keletkezett kellemetlen érzést ecetes borogatással enyhíthetjük.

Hogyan segíthetjük még őket?

Alakítsunk ki méhlegelő sávokat, melyek magkeverékeit fokozatosan vessük, hogy egész nyáron át folyamatosan legyen nektár és virágporforrás!

mehmentes

 

  • Vessünk mézontófüvet (facélia), méhbalzsamot,  bíborherét, és minél több fűszer- és gyógynövényt (levendulát, zsályát, kakukkfüvet, izsópot, bazsalikomot)!
  • Ültessünk, egész nyáron át virágzó cserjéket, például a nyári orgonát!
  • Alakítsunk virágzó foltokat, ne nyírjuk le teljesen sivárrá a kert füvét! Hagyjunk meg egy-két tő kígyósziszt, aranyvesszőt vagy kaszanyűg bükkönyt! Ezeket, a sok virágot hozó növényeket, nagyon kedvelik a rovarok
  • Biztosítsunk ivóhelyet! Ez lehet egy kerti tavacska vagy egy friss vízzel teli tálka.
  • Építsünk darázshotelt!
  • Méhkímélő permetezést végezzünk
értékelés