-
Tejelő szarvasmarha telep- telepi munkás
-
Műszaki mérnök, technikus
-
FUVARSZERVEZŐ DISZPÉCSER (MÉLYÉPÍTŐ CÉG, FÖLDMUNKA, ÚTÉPÍTÉS)
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Árúterítő, gépkocsivezető
-
mérlegképes könyvelő
-
Óvodai kertész
-
Porfestő
2024. 04. 22
-
Project Procurement Manager for Controls & Digitalization
2024. 04. 23
-
Contact Center Ügyfélszolgálati Tanácsadó I Budapest Ix.
2024. 04. 25
-
Teamlead IT-Business Solutions (w / m / x)
2024. 04. 26
-
PLC Programozó
2024. 04. 26
-
Online Editor for Client Portal and Website Trainee (REF2618G)
2024. 04. 26
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A talajban élő baktériumok tevékenysége révén az ásványi anyagok a növények számára felvehető állapotba kerülnek.
Csak hogy fogalmunk legyen, mekkora társaságról van szó: az erdészek kiderítették, egy jobbfajta erdei talaj 1 grammjában, 20 centis mélységben szűk ötmillió baktérium és negyedmillió sugárgomba él. Mélyebb rétegekben már kevesebben vannak.
Az egysejtűek mikroszkopikusan kis állatok. A talaj kiszáradásakor betokozódnak, cisztákat képeznek. Ha újra nedves lesz a környezetük, ismét „kibújnak” burkukból, és vad lakmározásba kezdenek, ennek „eredménye” a humusz.
A laikusok számára egyszerű a humusz fontosságát megmagyarázni. Neki köszönhető, hogy megköti a szervetlen tápanyagokat, és ezeket a molekulákat már képesek a növények is felvenni. Következésképpen fontos az is, hogy a szerves humuszképző élőlények nyugodtan munkálkodhassanak, vagyis nem szabad a talajokat szennyezni.
Az avar lebontása többlépcsős, nagyon bonyolult és időigényes folyamat. A mikrobák és baktériumok munkálkodása révén látványosan, szabad szemmel is láthatóan változik a levél szerkezete. A különböző fafajok levelei eltérő mértékben bomlanak. Például a tölgy-, bükkavar a nagy lignintartalom miatt sokkal nehezebben és lassabban bomlik le, mint mondjuk a gyümölcsfák levelei.
Hasonlóan csodálatos segítő lények a gyűrűsférgek, közöttük is a legismertebb kerti jótevők a giliszták és a televényférgek. Nincsenek is kevesen, mert egy kevésbé műtrágyázott kertben – a műtrágya elől ugyanis menekülnek –, ha száz négyzetméteren mindet kihúzgálnák, akkor akár egy kilónyit is sikerülne találni. Folyamatosan rágnak, s bélcsatornájuk működése hozzájárul a talaj minőségének javulásához.
Szabad szemmel is láthatóak az ugróvillások nagyjai. E szárnyatlan rovarhad fajai vannak legtöbben a Földet ma benépesítő rovarok között. Egy liternyi erdei földben átlagosan ezer példányt lehet találni. Az élő zöld növényt csak kevés fajuk tudja megrágni, többségük bélcsatornáján a különböző, már elhalt szerves és ásványi anyag is áthalad. Így joggal nevezhetjük az ugróvillásokat a talajképződés, talajélet katalizátorainak.
Szerző: Czauner Péter