No SSO cookie
SZAVAZÁS

Milyen karácsonyfád lesz idén?

Intenzív almakoronák fenntartása

Utolsó változtatás: 2013-08-09 | Első közzététel: 2013-08-09
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Intenzív almakoronák fenntartása
Fáinkat úgy kezeljük, hogy minél gyorsabban fejlődjenek, de ne nőjenek túl nagyra.

Intenzív almakoronák fenntartása
Az intenzív művelésmódú ültetvények telepítése nagy befektetést jelent. Fáinkat úgy kezeljük, hogy a gyümölcsös a lehető legjobb eredményeket adja mind a termés mennyiségében, minőségében, mind pedig a könnyebb kezelhetőségben.

Beruházási költségeink mielőbbi megtérülése szempontjából alapvető feltétel az ültetvény gyors termőre fordítása. Ehhez figyelembe kell venni a növény növekedési sajátosságait, habitusát amely tulajdonságokat nagymértékben befolyásolni tudunk a korona alakításával. Az optimális koronaforma a gazdaságos termesztés feltétele.

Intenzív almakoronák fenntartása
Az intenzív koronaformák fenntartásának nehézségei:

 

A legnagyobb feladatot a fa növekedésének szabályozása jelenti. Arra törekszünk, hogy a fa a rendelkezésre álló teret minél gyorsabban kitöltse, a gyorsabb termőre fordulás érdekében. A későbbi, nagyobb feladat a fa térben való megtartása, azaz a "nyugodt fa" kialakítása és fenntartása. Nyugodt fának azt nevezzük, amely nagyobb beavatkozás nélkül, a rendelkezésre álló térben tartható, az adott teret kitölti, de annál nagyobbat nem igényel.

A fa nyugodtságát különféle módokkal segíthetjük:

 

  1. Legfontosabb az alany és a nemes növekedési erélye. Az intenzív koronaformákhoz a legalkalmasabbak a törpe alanyok, azok közül is az M9-es, amelyre jellemző a sekély gyökeresedés, és a gyors termőre fordulás.

  2. Szabályozhatjuk a növekedést a tenyészterület és az alany közti kölcsönhatással. Ezekre a megállapításokra Kentucky Állami Egyetemen végeztek 14 éves tartamkísérletet.

    A kísérletek eredményei: "A tőtávolság csökkenésével együtt termesztésen csökkent a fánkénti termésmennyiség, de a hektáronkénti termés kiegyenlítette ezt, sőt meg is haladta. A kisebb tenyészterület mellett a fák törzse is vékonyabb lett." (Archbold, D.D-Brown, G.R.-Cornelius, P.L.: Az alanyok és a tenyészterület hatása az almafa növekedésére és terméshozamára.)

    Tehát a kisebb tőtávolság hatására csökken a fa tömege, de hektáronkénti termésmennyiség nő. "Klónalanyok a magonchoz viszonyítva jelentősen növelték a fajlagos termésmennyiséget, habár a fák minden alanyon egyformán érzékenyek a tőtávolság csökkentésére." (Arcbold, D.D-Brown, G.R - Cornelius, P.L:" Az alanyok és a tenyészterület hatása az almafa növekedésére és terméshozására.) Tehát nem nő egyenes arányosságban a magoncalanyok növekedési erélye a termésmennyiséggel.

  3. Mérsékelhetjük a fa növekedését a szemzés magasságával. Minél magasabban szemzünk, az alany törpítő hatása annál inkább érvényesül. A gyökérnyak felett minimum 10 cm-re kell szemezni, mert fennáll a veszélye annak, hogy a nemes meggyökeresedik, "lelép az alanyról", ami a fák erős növekedésében mutatkozik meg. Tehát az optimális szemzési magasság 30-40 cm. (Dr. Gonda István, Intenzív almatermesztés)

  4. Növekedést gyengítő hatást érhetünk el a hajtásmegtöréssel. Célszerű lehet egy idősebb függőlegeshez közeli irányú, fásodott alapú hajtást a tenyészidő második felében /csúcsrügybe záródást követően/ az alap közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A sebek gyógyulásához a közeli növedéknek adják az asszimilátát, ezzel közvetve csökkentjük a fa asszimilátum bőségét, azaz az egyensúly megteremtését segítjük elő. Ez a művelet sok kézimunkát igényel. (Dr. Gonda István, Intenzív almatermesztés)

  5. A termőfelületet különböző kemikáliákkal is szabályozhatjuk , de ez drága, valamint az egészségre és a környezetre egyaránt veszélyes.

  6. A növekedés nagyságát meghatározza még a napsütéses órák száma . Nálunk hosszabb a vegetációs idő, kisebb a hőmérsékleti különbség a nappalok, éjszakák között, mint Hollandiában, ezért nálunk nagyobb (40-60 cm) a hajtásnövekedés. Hollandiában ez 20 cm-es, ezért telepíthetik sűrűbben a gyümölcsfákat.

  7. Növekedés gyengítést érünk el a kevesebb metszéssel. Ugyanis a hajtáscsúcsban lévő hormon (az auxin) gátolja a gyökér és az oldalhajtások növekedését. Azaz, ha kevesebbet metszünk ezáltal több hormon képződik és a növekedés lelassul és több rövid vessző (termőrész) fejlődik.

  8. A zöldmetszést az alma esetében speciális növekedésszabályozónak is lehet tekinteni. A zöldmetszést elsősorban a korona külső felületén lévő aktív hajtásokat érinti, vagyis a fa külső felületét metszik, a hajtásokat ritkítják. A nyári metszés során kisebb lesz a külső asszimiláló felület s ezáltal a fa koronája is.

  9. Álsudaras metszéssel vagyis az oldalrügyből fejlesztett sudárral is csökkenthető a fa növekedése.

  10. Növekedés gátló hatást érünk el a sudár oldalirányú kihajtásával, váltogatva az irányt.

A felsorolt növekedésszabályozó módszerek közül azokat érdemes használni, amelyek nem növelik a költségeket, és nem okozhatnak környezetszennyezést. Legeredményesebben, gazdaságosabban a korona alakításával tudom meggátolni a fát a túlzott növekedésben.


Szólj Te is hozzá!